Nem tökéletes, de gyerekcentrikus

Debrecen - Kevés ételt, verekedést is említ a problémák közt az ombudsman jelentése.

„A lakásotthonokban összességében kedves, figyelmes, gyerekcentrikus bánásmód uralkodik, amely példaként szolgálhat a felnőtt életre. A fiatalok általánosságban értékelik a nekik nyújtott segítséget” – írja dr. Székely László, az alapvető jogok biztosa áprilisban kiadott jelentésében, melyet munkatársainak a debreceni Reménysugár Gyermekotthonban tett vizsgálata nyomán készített. Az ellenőrök az intézmény vezetőjével és három lakásotthon-vezetővel, a személyzet négy tagjával, illetve hat gyermekkel beszéltek, valamint részt vettek kicsik csoportfoglalkozásán.

Fejlesztő eszközök

Az Ibolya utcai, különleges ellátást is nyújtó gyermek­otthonban – ahol hat éves korig egészséges vagy enyhe fokban sérült, speciális ellátást igénylő gyermekeket is gondoznak – 40 fő, a 11 lakásotthonban összesen 122 fő helyezhető el. A jelentés tisztának, rendezettnek írja le a meglátogatott egységeket, többször megjegyzi, hogy a lakók maguk díszíthetik környezetüket, az Ibolya utcán egyedileg tervezett berendezés van, és a fejlesztéshez szükséges eszközöket folyamatosan bővítik. Általánosságban a tárgyi feltételeket megfelelőnek tartja.

A gyermekek számára napi bruttó 800 forintból biztosítanak ötszöri étkezést; figyelnek az egészséges étrendre és elegendő alkalommal adnak zöldséget, aminek azonban a gyerekek nem mindig örülnek. „A Ladik utcai részlegben megkérdezett fiatalok véleménye az, hogy az étel kevés és nem jó” – írja a jelentés, azt is megjegyezve, hogy a kiskorú anyák lakásotthonában szorgalmazzák a csecsemők szoptatását.

Testvérekkel együtt

A szakmai egységek keretén belül elsődleges szempont a bekerülő gyermekek testvéreikkel együtt történő elhelyezése, bár ezt nem mindig tudják megoldani. A roma származású gyerekek aránya becslés alapján a 60-70 százalék is lehet, ugyanakkor „az interjúk és az intézmény légköre általánosságban nem vetette fel velük szembeni diszkrimináció problémáját”. A vér szerinti szülővel való kapcsolattartást nagyon szorgalmazzák, ezért e tekintetben rugalmasak. A dokumentum azt is megjegyzi, hogy a Pákász utcai lakásotthonban a gyerekek közt nagy a korkülönbség, ami nehezíti az együttélést, illetve az egyik lakásotthonban többször volt komolyabb verekedés az idősebb fiúk között.

A jelentéstevők szerint a személyzet a gyermekek iránt elkötelezett, néhány gondozónál azonban a kiégés egyes tünetei érzékelhetők (fáradtság, motiválatlanság, tehetetlenség érzés). „A fegyelmezéssel összefüggésben a személyzet tagjai szakmailag és etikailag tájékozottak (senkinél nem merült fel a testi fenyítés lehetősége), ám jelzik, hogy gyakran eszköztelennek érzik magukat a gyermekekkel szemben.”

Az intézményvezető a szakmai szervezet egyetlen problémájaként a férfi munkatársak hiányát jelöli meg: mintegy 10 férfi dolgozik itt, ez az összlétszám 6-7 százaléka. Lényeges lenne a férfiminta, illetve, főleg a kamasz fiúk esetében, kellene olyan férfi alkalmazott, aki megfelelő légkörben beszélhetne az ilyen korú fiúkkal higiénés és szexuális kérdésekről – vélik az ellenőrök.

Utóbbi témakörről egyébként beszélnek a fiatalokkal, és „az intézményben a fogamzásgátlásra nagy hangsúlyt fektetnek, a fogamzásgátlási módszert a nőgyógyász javaslatának szem előtt tartásával az érintett lányok egyetértésével választják ki”.

Szökevények

A lakásotthonokban a kábítószer miatti probléma is megjelenik, amit pszichoterápiával és a nevelőkkel folytatott beszélgetés segítségével próbálnak kezelni. A jelentés kifogásolja, hogy „az intézményben csak a már felmerült problémát »kezelik«, a droghasználat csökkentését szolgáló pszichoszociális megelőző programok nem állnak rendelkezésre”.

A dokumentum kitért arra is, hogy a látogatás idején a szökésben lévő gyermekek száma 13 fő volt, megjegyezve, hogy „a dolgozók elmondása szerint a szökést nem szankcionálják, ha valaki szökésből érkezik, beszélgetnek vele, hogy szökése alatt mit csinált, evett-e, fázott-e”.

Az ombudsman vizsgálata kapcsán megkerestük az intézmény fenntartóját, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Hajdú-Bihar Megyei Kirendeltségét is; amennyiben reagál a jelentésben foglaltakra, közöljük.

HBN–SzT

Itt vizsgálódtak

Kivétel a törvényben

Néhány gondozott esetében a gyámhivatali határozatok alapján felmerül, hogy a gyermek beutalásában a szülők anyagi helyzete játssza a döntő szerepet, holott az ENSZ Gyermekjogi Bizottságának útmutatása szerint fontos, hogy a gyermekeket ne szakíthassák el szüleiktől szegénység miatt – hívja fel a figyelmet az ombudsman.

A jelentés szorgalmazza, hogy a kisebb gyerekeknél mindent tegyen meg az intézmény, hogy nevelőszülőkhöz kerüljenek. Ennek kapcsán kifogásolja azt a hazai gyakorlatot, miszerint a gyermekvédelmi törvény rögzíti ugyan, hogy „a 12 év alatti gyermek átmeneti gondozását és otthont nyújtó ellátását befogadó szülőnél kell biztosítani”, ám kivételként határozza meg azt az esetet, „ha a gyermek tartósan beteg, súlyosan fogyatékos”.