Helyi közélet

2015.06.17. 12:55

Jégágyúval a felhőre

Derecske - Szabó Viktor szerint az a baj, hogy tudományosan nem bizonyított a szerkezet működése.

Derecske - Szabó Viktor szerint az a baj, hogy tudományosan nem bizonyított a szerkezet működése.Bár Magyarországon többféle jégvédelmi technológia is elérhető, Szabolcsban nemrég mintegy ötmilliárd forintos kárt okozott a vihar. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezekkel a védelmi rendszerekkel meg lehetett-e volna előzni a bajt.

Jó, csak drága

A derecskei Bold Agro Kft. száz hektár almaültetvényének a felét már jéghálóval védik, de megtalálható náluk a jégágyú is, aminek azonban a hatékonyságáról nem feltétlenül vannak meggyőződve a szakemberek. Szabó Viktor ügyvezető igazgató a jéghálóra esküszik. „Az almafák fölé kifeszítünk egy hálót, ami azután felfogja a jeget. További előnye, hogy kisebb talajmenti fagyok és a napégés ellen is védi az ültetvényt, illetve, hogy a háló alatt páradúsabb a levegő a fák körül” – sorolta a háló pozitívumait a szakember, azt sem rejtve véka alá, hogy meglehetősen drága (hektáronként mintegy 4,5 millió forint) a jégháló-telepítés költsége.

Semmit nem lő ki

A jégágyú (lökéshullám-generátor) sem olcsó, az üzemeltetési költsége azonban elviselhető mértékű – tudtuk meg. Szabó Viktornak az a legfőbb fenntartása a szerkezettel szemben, hogy tudományosan nem bizonyított a működése. – A jégágyú semmit nem lő ki. Valójában egy hangrobbanás révén légáramlat keletkezik, ami meggátolja a jégszemcsék kialakulását. Tehát nem arról van szó, hogy szétlőnénk vele a jégesőt. Az sem igaz, hogy a jégágyú távol tartja a jótékony esőt. Télen kölcsönadtuk a szerkezetet, de hiába nem volt itthon, mégsem esett az eső – osztotta meg velünk tapasztalatait az igazgató. A jégágyúhoz tartozik egy villámdetektor, valamint egy olyan szerkezet, ami a felhők elektromos töltöttségi szintjét méri, és szükség esetén a számítógép jelzi a közelgő veszélyt. A szakemberek ekkor eldönthetik, hogy be kell-e indítani a jégágyút, vagy sem. „A harmadik típusú jégvédelmi rendszert egyelőre három megyében tesztelik. Ez ezüst-jodid molekulákat juttat fel a levegőbe, amik megkötik a jeget. Ha beválik, állítólag országszerte bevezetik” – utalt a kormányzati szándékra Szabó Viktor.

HBN-PA

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában