Az igazat kell megírni, a hétköznapok ügyeit

Debrecen - Oravecz Imre szerint nem muszáj minden áron eredetinek lenni.

„Olvasni arany!” – hirdeti a 86. Ünnepi Könyvhét debreceni programsorozatának szlogenje. Az idei eseményt a többek között a Halászóember, a Kaliforniai fürj, A hopik könyve című kötetek szerzője, Oravecz Imre nyitotta meg csütörtökön, s aznap este a munkássága is terítékre került a Kölcsey Központban.

A mindennapok foglalkoztatják

A beszélgetést vezető Szirák Péter irodalomtörténész azzal a megállapítással nyitott, hogy meglátása szerint Oravecz szeret a meglepetés erejével élni, kiszámíthatatlan művész, aki folyamatosan újat próbál alkotni. A megkérdezett erre úgy reagált, a nyolcvanas években hasonló dolgot vetettek fel neki, amire azt felelte, egyáltalán nem akar mindig mást csinálni: az az irodalmár azóta sem fog vele kezet. Állítását viszont tartja, nem érzi, hogy minden áron egyéniségre törekedne.

– Nem muszáj feltétlenül eredetinek lenni, mert nem biztos, hogy abból mindig jó sül ki – fogalmazott, s hozzátette, az a fontos, hogy ne az irodalomnak írjunk, inkább az igazat fogalmazzuk meg, a mindennapok ügyeivel (például a születéssel, a halállal, a fájdalommal, a szerelemmel) érdemes foglalkozni. A társalgás során szó esett a hatásokról (Rilke, Celan, Batta Imre, Weöres Sándor), az esetleges különleges alkotói metódusokról („Mielőtt írok, kihegyezem az összes ceruzámat.”), az íráshoz szükséges szakmai felkészültségről („Olyan országban élünk, ahol nagyjából negyven évente minden megsemmisül, így nehéz dolgom van, ha mondjuk a harmincas évek Magyarországának falusi világáról akarok többet megtudni.”), a hopi-versekről („A hopi indiánok számára lehet, hogy sértőek azok a művek, amelyeket hopi-verseknek neveztem el.”) is. Az utazásról pedig úgy vallott Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, azért hagyta itt többször is az országot (leginkább az amerikai kontinensre ment innen), mert fel akart adni mindent – ám mégis mindig visszatért.

Ugyanakkor megnyílt előtte a világ, új tereket, új kultúrákat ismert meg, a távolságok mellett leginkább a sivatag („Igazi kihívást jelent.”) hatott rá delejezőleg.

Sehol sincs otthon

Szirák Péter néhány aktuális közéleti kérdést is intézett Oravecz Imréhez, miután meghallgathattunk egy részletet a készülő újabb regényből. A falusi létről (az író Szajlán él) annyit mondott, ezek a települések pusztulásra vannak ítélve, de különben sem érzi otthon magát igazán sehol, a kivándorlási hullámmal kapcsolatban pedig így fogalmazott:

– Mindenki jobban akar élni, régen is azért disszidáltak az emberek. Az Európai Unió lényege viszont pont az, hogy ott vállalhassunk munkát, ahol úgy érezzük, jobb lesz nekünk, nem? Nem akkora tragédia ez.

HBN-VÉZS