Tartanak a debreceniek a mobil adó-vevők káros sugaraitól

Debrecen - Sem bizonyíték, sem cáfolat nincs a mobiltelefonálás káros hatásáról.

Mobil adó-vevő állomást akart egy cég telepíteni egy debreceni társasház tetejére, de ezt a lakók elutasították; a probléma azonban nincs megoldva, mert a szomszédos épületekre telepíthet – fordult a Naplóhoz egy olvasónk, aki a debreceni „antennaerdők” kapcsán az elektromágneses sugárzás egészségügyi veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Sok minden sugároz

Valóban elektromágneses sugárzást bocsátanak ki ezek az antennák, az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk azonban igencsak vitatott – tudtuk meg dr. Papp Zoltántól, a DE Természettudományi és Technológiai Kar Környezetfizikai Tanszékének egyetemi adjunktusától.

A mobiltelefon-rendszerek bázisállomásai (antennák) és maguk a mobiltelefon-készülékek működésük közben mikrohullámokat sugároznak. A mikrohullámok az elektromágneses hullámok közé tartoznak, mint a rádióhullámok (melyek a rádió- és tévéadásokat közvetítik), a fény (melyet látunk), a hősugarak (melyekkel húst sütünk), és az ultraibolya-sugarak (melyek bőrünket barnítják). Ezek emberi testre gyakorolt hatása a sugárzás erősségével növekszik, s nagy mennyiségben mindegyik káros lehet, még a fény is – részletezte a fizikus.

Melegít

A mobil-technikában használt 450 megahertz – 2,7 gigahertz frekvencia tartomány energiatartalma nagyobb, mint a rádióhullámoké, de kisebb, mint a hősugaraké, a fényé, vagy az ultraibolya sugaraké.

– A biológiai hatás szempontjából lényeges, hogy a mikrohullámok néhány centiméteres mélységig behatolnak az emberi testbe. Azonban nem tudják megváltoztatni az azt alkotó atomok szerkezetét és molekulákat sem tudnak szétszakítani. Hatásuk, hogy a testünk nagy részét alkotó víz molekuláit megrezegtetik, megforgatják; ily módon testünkkel energiát közölnek, azt melegítik – magyarázta dr. Papp Zoltán. Hozzátette: megfigyelték, hogy a fejünknek az a része, ahova tartjuk a telefont, ott egy picit melegebb lesz, de nehéz megítélni, hogy ez ezt milyen arányban okozza a sugárzás, illetve egyszerűen a készülék és az azt tartó kezünk közelsége.

Lefele alig

– A bázisállomások maximum 100 Watt teljesítménnyel sugároznak, ami gyakorlatilag egy villanykörte ereje, a telefonkészülékek teljesítménye pedig legfeljebb 2 Watt. A sugárzás erőssége nagyjából a készüléktől mért távolság négyzetével fordítottan arányos, tehát a távolság duplázódásával a negyedére csökken, így saját mobilunk erősebben hat ránk, mint az adótorony. Azt is meg kell jegyezni, hogy az antennák túlnyomóan vízszintes irányban sugároznak, lefelé alig – hangsúlyozta a szakember. – Ugyanakkor a tornyok folyamatosan sugároznak, mobiltelefonunk pedig nem, összegezve azt mondhatnánk, hogy a mobilunk használatával nagyjából ugyanannyi hatás ér minket, mint amennyi az antennáktól.

Ellentmondó jelentések

S hogy e hatás rövidebb és hosszabb távon káros-e egészségünkre, azt tudományos módszerekkel világszerte vizsgálják, a kutatások eredményeit nemzetközi szervezetek (WHO-IARC, ICNIRP, EEA, SCENIHR) összesítik és értékelik, majd ez alapján ajánlásokat fogalmaznak meg a használat szabályira vonatkozóan. A jelenlegi ajánlások szerint az embereket érő mobil-sugárzás mennyisége nem haladhatja meg annak az értéknek az ötvened részét, melynél állatkísérletekben viselkedés-változások jelentek meg (számszerűsítve: testtömeg kilogrammonként 3-4 Watt).

– A mobil-sugárzás jelentős betegítő hatását nem észleljük. Ha van egyáltalán ilyen, akkor az igen kicsi, és valószínűségi jellegű, vagyis csak keveseket érint, véletlenszerűen. A hatás létezésének igazolását nehezíti, hogy a belgyógyászati betegségek kialakulásának okai általában sokfélék, összetettek. Az eddig végzett vizsgálatok eredményei ellentmondóak. Egyes tanulmányok szerint a mobil-sugárzás növelheti némely rákos daganatfajták kialakulásának kockázatát, más tanulmányok azonban ezt nem erősítették meg – mutatott rá dr. Papp Zoltán. Példaként említette, hogy míg a WHO 2011 közepén közzétett állásfoglalásában a mobil-sugárzást a lehetséges emberi rákkeltő hatások közé sorolta, a SCENIHR 2015 elején úgy foglalt állást, hogy az eddigi eredmények között nincs perdöntő bizonyíték annak veszélyességére. – Tehát nem bizonyított, de nem is kizárható, hogy a mobil-használat növeli egyes betegségek kialakulásának esélyét. Ugyanakkor az is tény, hogy még nem állnak rendelkezésünkre több évtizedes tapasztalatok.

Mint a közlekedés

Végezetül megjegyezte: ha beigazolódna, hogy van csekély káros hatás, akkor is mérlegelni kell majd, hogy társadalmi szinten a mobil-használattal járó veszteségek és az abból származó előnyök hogyan aránylanak egymáshoz – akárcsak a közlekedés esetében, ami veszélyes, mégsem tudunk meglenni nélküle…

HBN-SzT