Hajdú-Bihar megyében is felütötte a fejét a ló-AIDS

Hajdúszoboszló - A közeli szoboszlói lovasiskola vezetője nem fél, tudja, az állat gazdái minden óvintézkedést megtesznek.A fertőző kevésvérűség (fkv), vagy hétköznapi nevén ló-AIDS mondhatni ismeretlen volt hazánkban 1965 és 2010 között, ám Romániában gyakran előforduló betegség, így uniós csatlakozásukat követően nálunk is felütötte a fejét a csak az egypatájúakra (ló, szamár, öszvér, zebra) veszélyes halálos kór, ami ellen nincs oltás, s gyógymód híján a fertőzött állatokat el kell altatni. 2012-ben nyolc, 2013-ban hat, 2014-ben hét esetet diagnosztizáltak Magyarországon, az idei megbetegedések azonban a korábbiaktól abban különböznek, hogy a lovak a fertőzést az Üllői Nagy­állatklinikán kapták el…

Karanténban az állatok

A Szent István Egyetem intézményének kólikás istállójába még március 1-én került a Veszprém megyei Vöröstóról egy ló, amiről azonban csak március 9-én igazolódott be, hogy fertőző kevésvérűségben szenved. Addigra viszont már hazaengedték a korábban vele egy légtérben lévő állatokat. Az egyiket egy Hajdúszoboszló külterületén, a Nádudvarra vezető út melletti tanyára. A ló azóta karanténban van, ahogyan a többi klinikáról hazakerült egyed is, s 21 naponta vérvétellel tesztelik, vajon elkapták-e a betegséget. A legutóbbi május 18-ai laboratóriumi vizsgálat eredménye azonban az eddigi három negatív után sajnos pozitív eredményt mutatott a szoboszlói, valamint egy felsőlajosi és egy piliscsévi állat esetében. Ha a következő, június első hetében esedékes teszt is pozitív lesz, el kell altatni az állatokat. Mindezek ellenére a lovát kólikás tünetekkel a fővárosi intézménybe szállító Erdei-Szigeti Dávid nem neheztel a klinikára. Mint a Naplónak elmondta, nem gondolja, hogy az orvosok vagy a klinika hibázott. – Ők gyógyítottak egy lovat, aminek szüksége volt rá, nem gondolom, hogy hibások – szögezte le, s nem kívánta ennél bővebben kommentálni a történteket.

Ezt várták...

– A hatóság várta, hogy pozitív lesz a szoboszlói állat tesztje, mert az a ló is ott volt az istállóban, amikor a fertőzött egyed orrából több liter vért ürített, s mivel közben prüszkölt, így az a levegőbe került. Ráadásul épp akkor nagy mennyiségű vírus volt a szervezetében – tájékoztatta a Naplót dr. Nemes Imre, a NÉBIH Élelmiszerlánc-biztonsági és Állat-egészségügyi elnökhelyettese. Az Üllői úti klinikán az eset után járvány­ügyi nyomozást indítottak, ami több hiányosságot is feltárt, ráadásul a Makovecz Imre tervei alapján készült kólikás istállót nehéz volt fertőtleníteni, mert sok része fából készült, s amit nem lehetett megfelelően fertőtleníteni, azt meg kellett semmisíteni.

Hogyan történhetett meg ez, miért nem vették észre, mi a vöröstói ló baja? Kit terhel a felelősség? – kérdeztük a szakembert. Válaszából kiderült, a klinikán előtte soha nem kezeltek fkv-s esetet. Az állatott lázzal, ödémákkal szállították be, s ekkor még csak felmerült a gyanú a klinika orvosaiban a fertőző kevésvérűségre, ezért is vettek vért az állattól, mégsem különítették el. – Itt hibáztak – mutatott rá a szakember, aki szerint akkor vált reálissá a betegség esélye, amikor az állat nagy mennyiségű vért ürített. Kérdésünkre elismerte, ott is hibázott a klinika, hogy nem várták meg a teszt eredményét, s hazaengedték a beteg lóval kontaktusba került állatokat. Mindennek ellenére dr. Nemes Imre szerint, ezek a lovak nem jelentettek magas kockázatot a környezetükre, mivel a fertőzésnek igen hosszú, közel 60–90 napos a lappangási ideje. Ezt igazolja az is, hogy csak most, május közepén születtek az első pozitív teszteredmények. – Minimális az esélye, hogy megfertőztek volna más állatot – szögezte le az elnökhelyettes megjegyezve: a vöröstói egyeddel együtt élő másik ló például a mai napig negatív.

Emberre veszélytelen

Hogyan terjed ez a betegség, milyen tünetei vannak? – kérdeztük. – Fontos hangsúlyozni, hogy ez a fertőzés csak az egypatásokra veszélyes, emberre és egyéb állatfajokra nem. A betegségre jellemző a hosszú lappangási időn túl, hogy ciklikusan jelentkeznek a lázas időszakok, ödémák, vérzések, amikor magasabb a vírusszám a beteg állat szervezetében. Leginkább ilyenkor terjedhet a fertőzés, jellemzően kétféleképpen. Egyrészt legyek, bögölyök, szúnyogok útján, ám azok csak vírushordozók és legfeljebb két órát él a szervezetükben a vírus. A másik mód, a trágya, testváladék (vér, nyál, ondó) útján, azzal való közvetlen érintkezéssel. Dr. Nemes Imre hozzátette: fkv-re minden lovat háromévente kötelező tesztelni, azokat melyek más lovakkal is érintkeznek – tehát nem csak a telephelyén él – évente. Kiderült azonban, hogy bár 40–45 ezer regisztrált ló van az országban, a lovastársadalom a valóságban inkább 80 ezerre teszi a hazánkban élő egyedek számát. Az elmúlt időszakban viszont évente csak 16–17 ezer tesztet végeztek el…

Felelős állattartás kellene

Nincs, aki ezt ellenőrizze? – vetettük fel. A válaszból kiderült, van, de például a szolgáltató állatorvosoknak hivatalból nem kötelességük jelenteni, ha tudják, hogy nem teszteltetik rendszeresen az általuk vizsgált lovat, lovakat azok gazdái. – Az országos főállatorvos úgy nyilatkozott, hogy ezután fokozott ellenőrzést fog elrendelni, ám a legfontosabb az lenne, hogy maguk a lótartók ismerjék fel a felelős állattartás fontosságát, s egymás között „kényszerítsék” ki a rendszeres vizsgálatot, regisztrációt – tette hozzá a szakember.

Most vizsgáltassa lovát!

Dr. Nemes Imre arról is beszélt, ha egy lovat még soha nem teszteltek, s ez kiderül, a gazda büntetésre számíthat, de, nem most. „Amnesztiát” hirdettek ugyanis, mivel a hatóság számára az a fontos, hogy jelenleg minél több lovat megvizsgáljanak, s mind többen legalizálják lótartásukat.

- Sz. Fabók Ágnes -

Ló-AIDS Szoboszlón?

Hajdúszoboszló - Ha a jövő héten esedékes második teszt is pozitív lesz, akkor biztos, hogy az állat elkapta a fertőző kevésvérűséget.

Lókupecek hozhatták be a kórt

Hajdúszoboszló - Magyarországon közel 50 évig nem regisztráltak fertőző kevésvérűségben szenvedő állatot, először 2010-ben fordult elő 8 eset.

„Ők csak ártatlan áldozatok”

Hajdúszoboszló - Talán nem lenne baj, ha elmaradna néhány lovas esemény – véli Csontos János.