„Fantáziátlan, de korrekt büdzsé”

Budapest, Debrecen - Közgazdászok szerint költői túlzás, hogy az adócsökkentés költségvetése lesz a jövő évi.

A Parlament előtt lévő jövő évi költségvetés benyújtásakor Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter két sommás jelzővel illette a büdzsét. Szerinte a 2016-os az adócsökkentés költségvetése lesz, amely végre nem külföldi hitelekre alapozza a növekedést…

Nem hoz annyit

A Napló által megkérdezett közgazdászok szerint a személyijövedelem-adó kulcsának 16-ról 15 százalékra történő mérséklése nem hoz annyit a konyhára, mint amekkora fejlesztési forrást éveken át elszív egyes stratégiai ágazatoktól. „Én meghagytam volna a 16 százalékos szja-kulcsot és az egy százalékpontnak megfelelő összeget (ami mintegy 120 milliárd forint) az egészségügyre és az oktatásra költöttem volna. Ezek a stratégiai ágazatok ugyanis a kormány szemében nem pusztán mostohagyerekek, hanem egyenesen neglivgálva vannak. Csak remélhetjük, hogy nem azért csinálják, mert hülye népet kell teremteni ahhoz, hogy az autoriter rendszer létezni tudjon” – ezeket a súlyos mondatokat Inotai András, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének nyugalmazott igazgatója fogalmazta meg. Neki egyébként a sertéshús áfájának a csökkentésével is baja van. – Vagy az összes hús áfáját csökkenteni kellet volna, vagy egyikét sem – mondta.

Tegyük fel, hogy…

Varga Mihály másik kijelentése kapcsán Inotai András úgy véli, hogy külföldi hitelek felvétele nélkül az ország soha nem fogja tudni visszafizetni a még mindig 80 százalék körüli GDP-arányos államadósságát, azt legfeljebb görgetheti maga előtt. – Tegyük fel, hogy újabb hitelre nincs szükségünk, és a friss pénz belföldről érkezik. Ehhez arra lenne szükség, hogy a banki hitelezés felpörögjön, csakhogy ilyen kiszámíthatatlan gazdasági és szabályozási környezetben ennek vajmi kevés jele mutatkozik. Ráadásul a helyzetet tovább bonyolítja, hogy jövőre az Európai Unióból is csak minimális új forrás érkezik az országba – osztotta meg velünk aggályait a közgazdász.

Évekig korlátoz

Palócz Évának nem is önmagában az egy százalékpontos szja-csökkentéssel van baja, hanem azzal, hogy (ha valóban egyszámjegyű szja-kulcs a cél), akkor ez még legalább öt évig évi 100-120 milliárd forint fejlesztési forrást von ki a gazdaságból. A Kopint-Tárki Konjunktúrakutató Zrt. vezérigazgatója annak ellenére mondja ezt, hogy pontosan tudja: Magyarországon az úgynevezett adóék (a munkadók és a munkavállalók által fizetett adók összege a teljes bérköltségen belül) az egyik legmagasabb Európában. – Az a baj, hogy ha Orbán Viktor felébred és valami az eszébe jut, akkor az megvalósul akkor is, ha az összes szakértő fogja a fejét – utalt a hazai döntési mechanizmus egyik sajátosságára a vezérigazgató.

Papíron már rég

Palócz Éva szerint pusztán a gazdasági reálfolyamatok és a számaink alapján Magyarországot már egy-két éve fel kellett volna minősíteni, csakhogy a hitelminősítők ennél komplexebben vizsgálódnak. „Nézik például azt is, hogy az adott országban nem éri-e valahol valamilyen pofon a kormányzati politika részéről a gazdaságot. Márpedig ebbe az olyan ad-hoc intézkedések, mint például az ágazati különadók rendszere nyilvánvalóan nem fér bele. Ezzel együtt egy idő után akkora lesz a szakadék az ország gazdasági teljesítménye és a besorolási szintje között, hogy elkerülhetetlenné válik a felminősítésünk” – vetítette előre jóslatát Palócz Éva, aki szerint bár fantáziátlan, de korrekt büdzsé a jövő évi.

- Petneházi Attila -

Felennyit kap a dolgozó

A személyjövedelem-adó jelentős mértékben csökkent ugyan a korábbi években (és ez folytatódik jövőre is), de nálunk a bérterhek régiós összehasonlításban így is kiemelkedően magasak. Magyarországon ugyanis 100 egységnyi nettó jövedelem kifizetése (családi és egyéb kedvezmények figyelembe vétele nélkül) 196 egység teljes költséget jelent a munkáltatónak. Tehát a dolgozó alig fele annyi pénzt vihet haza, mint amennyibe ő a munkáltatójának kerül. Az említett kedvezményeket is tekintetbe véve azonban ez a mutató 157-re csökken.