Az igazgató úr is kezdte valahol

Debrecen - Sok cégvezető szakadékot érez a pályakezdő tudása és a rá váró feladatok között.

„CNC-esztergályost kerestünk és a hirdetésre egy építészmérnök is jelentkezett. Kiderült, hogy munkatapasztalat híján évek óta nem tud a mérnökként elhelyezkedni, ezért OKJ-s képzés keretében a saját költségén CNC-esztergályos vizsgát tett; de minek? Papírja ugyan volt róla, de eddig működő gépet se nagyon látott, nemhogy dolgozott volna rajta” – osztotta meg velünk egyik friss élményét Erdei Bertalan, a GA-BO 2000 Kft. ügyvezetője.

Maguknak képezik

Erdei Bertalan már jó ideje nem bízza a véletlenre a szakember-utánpótlást, több vasas és más szakmában ma is mintegy félszáz tanulót tartanak. – Volt itt olyan frissen végzett gépészmérnök, akinek az első munkanapján azt tanácsoltam, hogy odalent a műhelyben nehogy okleveles gépészmérnökként mutatkozzon be, mert az öreg szakik szakmából pillanat alatt zsebre teszik – fogalmazott a cégvezető, finom utalásként arra, hogy gyakorlat nélkül nincs igazi szaktudás.

Orbán András, az OMP Autóház tulajdonosa szerint sok fiatal sorsa a pályaválasztásnál dől el, ha ugyanis valaki (akár magától, akár a család nyomására) rossz szakmát választ, akkor a kellő motiváció, a belső késztetés hiányában alkalmatlan lesz a folyamatos önképzésre. – Az iskolától azt várom, hogy szilárd alapot adjon a végzőseinek, hiszen csak arra építve lesznek képesek az élethosszig tartó tanulásra – mondta a márkakereskedő, aki szerint az intelligencia (például az értékesítés területén) néha közelebb visz a sikerhez, mint adott esetben két-három diploma.

Gondolkodni tanítson

„Cégvezetőként kicsit másként látjuk azt a szituációt, mint amikor magunk is a munka világába beléptünk. Természetesen mi sem voltunk felkészülve a napi feladatokra, ugyanúgy „mankóra” szorultunk, mint a mai fiatalok” – emlékezett vissza a régi szép időkre Szűcs Gyula, a Hunép Universal Zrt. vezérigazgatója. Alighanem e felismerés jegyében döntöttek úgy tizenöt évvel ezelőtt, hogy megpróbálják tudatosan felépíteni a saját „szakmai hátországukat”. – Minden évben ide hozunk az egyetemről 4-5 mérnököt, meg 2-3 közgazdászt, és egyfajta munkakultúrát igyekszünk a kollégáimmal átadni nekik. Ennek eredményeként napjainkra van a cégnél (a felső vezetésen kívül) 15 olyan fiatal szakember, akiket ismerünk, akikben megbízunk, akikről tudjuk, hogy lojálisak a munkaadójuk iránt és akik alkalmasak arra, hogy bármikor magasabb pozíciót töltsenek be. Azt várni ugyanis az iskolarendszertől, hogy kész gyerekeket küldjön ide, felesleges. Nem alkalmas rá és nem is ez a feladata. Az iskola arra való, hogy gondolkodni tanítson, illetve adjon egyfajta szakmai, lexikális tudást a gyerekeknek. A többit nyugodtan ránk bízhatják – engedett betekintést az építőipari vállalatcsoport filozófiájába a vezérigazgató.

„A diploma csak egy jogosítvány”

A 33 éves Zsíros János hét éve végzett építőmérnökként a Debreceni Egyetem Műszaki Karán és ma már a Hunép Universal Zrt. projektvezető mérnökeként milliárdos beruházások levezénylését is rá merik bízni a főnökei. Nagy Károly még csak 30 éves, de már a gazdasági igazgatóságig vitte az építőipari cégcsoport leányvállalatainál.

Ábrándok nélkül

„Hallgatóként nem kergettem hiú ábrándokat, hiszen tisztában voltam vele, hogy a tudás, amit a főiskolán megszerzünk, legfeljebb két százaléka annak, amiről az építőipar szól. Édesapámtól megtanultam, hogy a diploma csak egy jogosítvány arra, hogy valamit csinálhassunk, de, hogy azt miként csináljuk, az a gyakorlatban derül ki. Leginkább azt tanultam meg az iskolapadban, hogy hogyan közelítsek műszaki szempontból egy problémához, de a kapcsolatteremtést és a meglévő nexusok életben tartását már a napi munka során próbálom elsajátítani” – mondta János, akinek a nevéhez projektvezetőként olyan komoly létesítmények fűződnek, mint a berettyóújfalui kórház műtéti tömbje, a tudományos élménypark vagy a járásbíróság most átadott épülete. A fiatal mérnök komolytalannak tartja azokat, akik állandóan változtatják a munkahelyüket, ő a Hunép-nél hosszú távra tervez. – A cégvezetés szándékát persze nem ismerem, de ha rajtam múlik, akkor még hosszú évekig maradok – jelentette ki, hozzátéve, a topmenedzserek pontosan tudják a fiatalokról, hogy ki hol tart, és mikor érett meg a még komolyabb szakmai kihívásra.

A szakma fortélyai

Nagy Károly 2008-ban a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán végzett pénzügy és számvitel szakon. Visszatekintve ő is úgy látja, hogy az egyetem megadta számára az elméleti alapokat, illetve egyfajta gondolkodást és szemléletmódot tanított neki, de a szakma fortélyait az első munkahelyén, a Hunép leányvállalatánál sajátította el. – Ahogyan kezdőként én is mindig érezhettem a munkahelyi vezetőim bizalmát és támogatását, a leányvállalatok gazdasági igazgatójaként ugyanígy igyekszem a kollégáim segítségére lenni – osztotta meg velünk vezetői felfogása lényegét a még mindig csupán 30 éves gazdasági igazgató.

- Petneházi Attila -

Kihívásokkal küzdenek

A szakmunkásoknál gyakran már a képzés elején látható, hogy napjainkban bizony nem a legjobb tanulók mennek szakmát tanulni, és ez komoly probléma a cégeknek. Már arra is gondoltunk, hogy műszakirajz-olvasó tanfolyamot indítunk a tanulóknak házon belül, hiszen ha a fiatal rosszul olvassa a rajzot, abból bizony komoly anyagi kár keletkezhet – erről Varga István, a HAJDU Zrt. HR-vezetője beszélt a Naplónak. Tapasztalatai szerint időnként a pályakezdő diplomások is küzdenek bizonyos kihívásokkal, például a gyakorlati tapasztalat, a használható nyelvtudás vagy éppen a csapatban történő munkavégzés terén.