A pénz kevés, az adminisztráció sok

Debrecen - A csúcstalálkozón kiderült, legalább ötféle probléma hátráltatja a magyarországi kis- és középvállalkozókat.

Sokan tévesen a mértékükre vonatkoztatják a kis- és középvállalkozások kifejezést, holott ezeknek a gazdasági társaságoknak az állapotát tükrözi ez az elnevezés – indította a csütörtöki kerekasztal beszélgetést Gulyás József, a KKV Ház Zrt. vezérigazgatója. Magyarázatként hozzáfűzte, ezeknek még vagy már annyira alacsony a jövedelmezőségük, hogy nem képesek a saját jövedelmükből megvásárolni az első osztályú jogi-, számviteli-, pénzügyi-, adózási-, pályázási és marketing tudást.

Ráadásul nem tudják követni a nemzetközi szakirodalmat, valamint esélytelenek az innovációban, a kutásfejlesztésben és a szervezetfejlesztési motivációs képességek terén is gyengék. Ezek nélkül pedig versenyhátrányban vannak a nagy vállalatokkal, a multikkal szemben. Ennek enyhitésére vártak javaslatokat, észrevételeket a szervezők, köztük a megyei kereskedelmi és iparkamara, az IPOSZ, a VOSZ, a KISOSZ és Nemzetstratégiai Kutatóintézet.

A vitának hirdetett kétórás beszélgetés végén nehéz volt eldönteni, hogy sikerült-e az eredeti célkitűzés, amiben közrejátszott az előre megtervezett moderálás, így főleg a szervezetek és nem a meghívott vállalkozásvezetők kaptak szót. Az mindenesetre kiderült, hogy az érintettek szinte egyenlő arányban érzik hátráltatónak a pénztelenséget, a túlzott adminisztrációt és kompetencia hiányt.

Több mint félmillióan

Kitől kaphatnak segítséget, kik támogathatják az életciklusuk elején járó családi-, kis- és középvállakozásokat? - határozta a meg a célját Gulyás József, a KKVHáz Zrt. vezérigazgatója a Hotel Lyciumban megtartott kerekasztal beszélgetésnek. Ehhez minden olyan szervezet képviselőjét meghívták, melyek választ adhatnak a kérdésekre, ettől még a vitának tervezett kétórás eszmecsere végén maradtak nyitott kérdések.

Hogy mennyire húsbavágó, társadalom politikai probléma ez Magyarországon azt a vezérigazgató egy adatsorral érzékeltette. Eszerint ma hazánkban 530 ezer a kkv-k száma, melyeknél a 99 százaléka dolgozik a foglalkoztatottaknak és a GDP megtermeléséből 50-55 százalékban veszik ki a részüket, az exportból pedig 25-27 százalék jut rájuk.

Generációváltás

A VOSZ megyei elnöke, Gulyás Sándor arról beszélt, hogy az ebben a szektorban a mikrovállalkozások nagy részének kimerültek az anyagi forrásai, elavult a gépparkjuk és nincs megfelelő szakmunkás utánpótlás sem. Nehéz a tisztességeseknek a fekete gazdaság szereplőivel felvenni a versenyt, amit csak közösen lehet megnyerni.

Jelentős problémának tartja a generációváltást, mert a rendszerváltás idején alakult vállalkozások vezetői lassan kiöregednek, és nem mindenhol tudják tovább adni a stafétabotot. Az utódok ódzkodása részben odavezethető vissza, hogy látták szüleik küzdelmét (különösen a 2008-as válság óta) és nem kérnek belőle, más esetben a szülő nem tartja alkalmasnak gyermekét a vállalkozás tovább vitelére. Általánosságban pedig a pénztelenséget és a megnövekedett adminisztrációs terheket nevezte legfőbb hátráltató tényezőként a kkv fejlődésének útjában.

A jelenlévők többé kevésbé egyetértettek ezzel kiegészítve egy harmadik problémával, a tudáshiánnyal.

Elmennek a jó szakemberek

A beszélgetés további részében kiderült akad még javítani való más területeken is. Az IPOSZ országos elnökségének tagja, a hajdúböszörményi Rácz Sándor az utánpótlás hiányát hangsúlyozta, mert lassan nincsennek már mesterek, akiktől a fiatalok tanulhatnának.

Nádasdi Szilvia a Magyar Kereskedőház Zrt. debreceni irodájának a vezetője szerint a piaci információk, a szaktanácsadás és a kapcsolatok hiányára hivta fel a figyelmet. Hozzátette ők elsősorban a külpiacra jutásban tudnak segíteni. A Hotel Lycium igazgatója, Szerdi Zsuzsanna a jó szakembereket hiányolta a vendéglátásban, mint mondta, a képzésünk még jó, de nem vagyunk versenyképesek a nyugati országrésszel, illetve Angliával Hollandiával és Ausztriával.

Tanulva vállalkoznak

Dr. Nábrádi András a Debreceni Egyetem rektorhelyettese egyben a Magyar Közgazdasági Tárasaság megyei elnökeként úgy fogalmazott, divat a duális képzést mindhatónak tartani, de szerinte ez nem igaz minden területre, így például nincs szüksége erre egy leendő történelemtanárnak vagy a mérnökökön kívül más értelmiséginek. Ugyanakkor hasznos az iparban, a mezőgazdaságban és a vállalkozói életben. Ez utóbbi megerősítésre hozták létre öt éve a vállalkozásfejlesztési tanszéken a team akadémiát, melynek lényege, hogy a hallgatók létrehoznak egy valós vállalkozást, melyet tanulmányaik alatt végig menedzselnek, és ha végeztek eldönthetik, mi legyen a sorsa. Ezáltal nem a tanároktól, hanem az élettől kapják a pofonokat, ha rosszul gazdálkodnak.

HBN-ÉP​