A költészet mindig él és mindig átalakul

Debrecen - Minden nap legyen a magyar költészeté, ne csak József Attila születésnapja.

Nem szabad akarni a verset, szeretni kell azt és akkor kijön az emberből – mondta Kovács András Ferenc (KAF), a XIII. Költészeti Fesztivál díszvendége, akinek szavait nyolcéves diákok támasztották alá előbb a Debreceni Irodalom Háza udvarán, majd a „homlokán” büszkén Versben utazunk feliratot viselő villamoson. A költő ugyan az alkotói folyamatra utalt, az Ibolya Utcai Általános Iskola harmadikosai hibátlan és hangos szavalattal bizonyították versszeretetüket, egyre másra gyöngyöztek ki belőlük a KAF szavai a pirospozsgás papír-tapírról meg a hajnali csillagok pereméről.

– Itt nekem is minden új, ami azért jó, mert egyszerre tudunk nagy szemeket mereszteni – hívogatta az Álmodó magyarok irodalmi kiállítás közös felfedezésére a diákokat a három gyermeket nevelő édesapa, aki e teljes természetességgel felvállalt tapasztalathiány ellenére sok érdekes információval gazdagította a jelenlévőket. Megtudhattuk, hogy Csokonait, az isteni muzsikust, tanítványai professzor cimbalomnak is hívták és nem csak azért, mert zenei módon bánt a nyelvvel, fuvolázott és klavírozott, hanem, mert az egész lénye muzikális, életörömöt sugárzó, nyitott volt. A tárlatvezető Lilla gyűrűje mellett elmondta: „a dunaalmási kereskedő, aki végül feleségül vette Vajda Júliát, még a múzsa sírkövére is felvésette a Csokonaitól kapott Lilla becenevet.”

– A költészet az örömzenéhez hasonlítható még akkor is, ha verset írni nem olyan könnyű, mint sokan gondolják. Csak ezt soha ne vegye észre az olvasó, mert ha megsejti, hogy csikorog a mű, akkor az vagy rossz vagy nincs még kész – mondta Kovács András Ferenc, aki a marosvásárhelyi Látó Szépirodalmi Folyóirat főszerkesztőjeként régi (szakmai) barátságot ápol a cívisvárosi alkotókkal a debreceni társlap, az Alföld okán is, ám a fesztiválon először járt. „Fontos program, mert közel egy hétig Debrecen hajlékot ad a Magyar költészetnek, felhívja rá a figyelmet minden formában, örömmel láttam kollégák képeit, Varró Daniét, Grecsó Krisztiánét.” A vers-zenei koncerteket és péntek esti slam-bajnokságra utalva érdeklődtem, hogy viszonyul a mondáshoz: „A költészet nem halott csak ma másképp hívják.”

– Nem hiszek abban, hogy a költészet halott volna, mindig van, mindig átalakul. A slam Erdélyben is virágzik és épp a lapunktól indult. Elhívtuk Závada Pétert, Simon Marcit és Pion Istvánt, majd néhány hónap múlva felébredt Kolozsvár és felkapta fejét a műfajra. Új megvilágításba helyezi szociális, populáris témájú kifejezésmódot. Sokat segít a költészet befogadásában. Sok fiatal hallgat egyfajta tiltakozási dal típusú költészetet. Ez bizonyos szempontból visszavezethet Csokonai vagy Babits olvasáshoz is, mert közkinccsé teszi a hangzott, elmondott szó zengését és az üzenetét. Ez egy fontos dolog – hangsúlyozta.

HBN–HABE

A Kölcseytől a „KAF-villamosig”

Debrecen – Az egyik legnagyobb hatású kortárs költőnket, Kovács András Ferencet hallgathatták a líra szerelmesei csütörtökön a Kölcsey Központban, a XIII. Debreceni Költészeti Fesztiválon.