Nézőpont: ,,Hangzavar”

Támogatom, elfogadom, hogyne, csak ne az én szomszédomban legyen. Persze megskalpolható lenne fölényes hangnemem és bizonyára megrengethető a szociális visszailleszkedést segítő programok iránti lelkesedésem, ha egy derűs napon, amikor kilépek az évek óta csinosított otthonomból, a kapu előtti sziklakertemben új „követ” fedezek fel. Horváth Borbála írása.

Hogy e dísz nem szikla, hanem egy „megkövült” férfi, csak akkor észlelem, amikor az amorf formába rendeződött emberi testből kinyúl egy kéz és szúrós tekintetemre, kompenzálván a kertben okozott kárt, a keze ügyébe kerülő macskámmal igyekszik feltörölni az elmúlt este emlékét, ami a gyomrából tört fel nemrég. Ez előítéletesség, egy negatív elképzelés csupán. Ugyanannyi esélye van, minthogy az utógondozóban lakó férfit azért találom égnek emelt tomporral a kapu előtt, mert az utolsó szál gazt húzta ki virágaim közül, mielőtt munkába indulna. Hogy előbbinek vagy utóbbinak adjunk több esélyt, a felvezetésen is múlik. A pártfogoltakat az ötlet felmerülésekor hangulatos, sütis, teás délutánon ismertetném meg leendő szomszédaival, kérném őket, mondják el, miért fontos nekik ez a lehetőség. S csak eztán kezdenék az otthon létesítésébe. Ha valamelyik szomszéd nem jön el a találkára vagy annak ellenére is tart az érkezőktől, érdemes magába néznie. Ám amíg csendesen kezdenek egy lakás újításába e céllal, addig számítani lehet a terv hangos fogadtatására.

- Horváth Borbála -

Józan döntés már nehezen születhet

Debrecen-Ondód - A visszaeséstől tartanak az ondódiak, a változásban bízik az egyház.