Helyi közélet

2015.02.16. 08:47

„Egyre emelkedik a tét”

Debrecen - A bíróság a vádlott vallomásában lévő ellentmondásokra is rámutatott.

Debrecen - A bíróság a vádlott vallomásában lévő ellentmondásokra is rámutatott.

Bár a vádlott következetesen végig tagadta bűnösségét, rendre ellentmondásba keveredett önmagával és szavahihetősége megkérdőjeleződött – jelentette ki Csizmadiáné Pethő Tímea, a Debreceni Törvényszék bírája a Tiszántúli Természetvédők Társulatának (TTT) elnökét vesztegetés miatt elítélő határozatának indoklásában. Így például Zs. Ferenc a nyomozás során arra hivatkozott, a kialakult körülmények miatt (más zöldszervezetek kihátráltak az ügyből, stb.) vonta vissza az Audi gyárbővítése környezethasználati engedélyének felülvizsgálati kérelmét, később azt mondta, az Audi kereste meg őt az eljárás megszüntetését kérve, majd pedig, hogy a kompenzációról szóló megállapodás után okafogyottá vált a kereset. Azzal is érvelt, a bíróság kötelezte a szervezetet jogi képviselő bevonására, aminek a TTT nem tudott eleget tenni, csakhogy – a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróságtól beszerzett adatok alapján — az erről szóló határozatot Zs. Ferenc csak a megállapodás létrejötte után vette kézhez, emellett, mivel már számos hasonló ügyet vitt végig, tudta, hogy jogi szakértőre lesz szüksége.

A vádat erősítették

A bíróság nem fogadta el annak az ügyvédnek az állítását, aki 2011. márciusában Debrecenben tárgyalt a TTT tagjaival; vagyis – a védelemhez hasonlóan – arra az álláspontra helyezkedett, hogy az illető nem győri cégek, hanem az Audi megbízásából érkezett. Ugyanakkor a vádat erősíti a vallomása, miszerint a TTT nem zárkózott el a megegyezéstől – mutatott rá Csizmadiáné Pethő Tímea.

Voltak olyan tanúk, akik a TTT mellett érvelve inkább a váddal összecsengő vallomást tettek: egyikük a nyomozati szakban elmondta, a szervezet olyan beruházásokat vett célba, melyek védett területeken profittermelő tevékenységre irányultak, és el akarta riasztani ezektől a fejlesztésektől, illetve kompenzációra próbálta rávenni az érintett cégeket. A bíróság előtt már azt állította, nem a TTT-ről beszélt, hanem általában természetvédőkről. Több tanú említette az „érdekalapú természetvédelmet”, ami szerintük Európában bevett szokás, csak nálunk büntetik.

Nem kereste az erdészeket

Az Audi kompenzációs csomagját (az okozott természeti kár fejében máshol természeti értékek mentésére kell költeniük) a hatóságok jóváhagyták, így a TTT további kompenzációs igénye jogtalan volt – emelte ki a bíró, megjegyezve, hogy azzal egyébként sem a gyár, hanem a hatóság felé kellett volna élni. Elmondta: szemben a TTT érvelésével, egyelőre nem lehet tudni, a tervezett kompenzáció kevés-e, ugyanis a folyamatról szóló első jelentést majd csak 2016 végén adják le.

A vádlott azt is állította, hogy az Audival történő megegyezés előtt, arról szólóan felvette a kapcsolatot a Hortobágyi Nemzeti Park és a Nyírerdő Zrt. képviselőivel, ők viszont az mondták, nem volt tudomásuk a támogatásról. Ráadásul ilyen volumenű összegnél elvárható lett volna, hogy Zs. Ferenc előzetesen, vezérigazgatói szinten tárgyaljon a pénz felhasználásáról. A bírónő megjegyezte: a Törvényszék nem vonja kétségbe, hogy a vádlott valóban természetvédelemre fordította volna a pénzt, de ez a büntetőjogi felelősségét nem érinti.

Végigvihette volna

A bíróság nem osztotta a védelem aggályait a titkos információgyűjtéssel kapcsolatban és elutasította, hogy az Audi képviselői felbujtók lettek volna. Zs. Ferenc tevékenysége „a nyomásgyakorlás eklatáns példája”, aminek az volt a célja, hogy támogatást szerezzen a visszavonás fejében – jelentette ki Csizmadiáné Pethő Tímea, hozzátéve, a vádlottnak volt lehetősége arra, hogy elutasítsa a gyár ajánlatát és végigvigye a bírósági eljárást. „A kereset visszavonásának szándéka nem akkor fogalmazódott meg, amikor az autógyár képviselőivel tárgyalt, hanem már jóval előtte; fellépése végig arra irányult, hogy támogatáshoz jusson” – hangsúlyozta a bíró. Ennek alátámasztására néhány mondatot is idézett a vádlott lehallgatott telefonbeszélgetéseiből, például: „Egyre emelkedik a tét.”

A büntetés kiszabása során súlyosbító körülményként értékelte a bíróság a hasonló bűncselekmények elszaporodottságát, s enyhítő körülményként a a vádlott büntetlen előéletét.

HBN-SzT

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában