Nem tiszta a tisztítás jövője

Debrecen - Úgy emelték a kéményseprés díját, hogy nem emeltek; ősztől nagy változás is jöhet.

Több pénzt kell fizetnünk január óta a kéményseprőknek, de több munkát is végeznek az ellenőrzés során – így foglalható össze röviden a közszolgáltatást érintő, idén életbe lépett változás. A pluszfeladat nem, de a további jogszabályi változások gazdaságilag ellehetetleníthetik a Hajdú-Biharban működő Fütesz Kft-t, mely már most is kényszerhelyzetben van: 2014. nyarán a cégből néhány hónappal azelőtt kivált, a vidéki településeken működő Füt-M Kft. – a szilárd tüzelésű kémények második ellenőrzésének megszüntetése következtében kieső árbevétel miatt – bedobta a törölközőt, s a katasztrófavédelem a Füteszt jelölte ki a szolgáltatás elvégzésére.

Ez a kötelezettségük elvileg június végéig tarthat, hogy utána mi lesz, nem tudni. Már csak azért sem, mert januárban megjelent egy törvénytervezet, miszerint idén novembertől a katasztrófavédelem venné át az önkormányzatoktól a kéményseprési közszolgáltatást. Főként a lakossági ingatlanoknál végeznék a kémények ellenőrzését és tisztítását; mégpedig a „rutin” esetekben ingyen (vagyis amikor megrendelés nélkül, a házakat sorra járják). A kéményseprők ipartestülete úgy véli, a javaslat szakmai szempontból elfogadhatatlan, működésképtelen modellt vázol fel.

Több munka

2013 májusában írtunk először arról, hogy 2015-től többletfeladatot kapnak a kéményseprők, ami létszám- és eszközfejlesztést is igényelt a fűtéstechnikai cégek részéről. Bár az elvvel (ne csak a kéményeket, hanem a kapcsolódó berendezéseket is ellenőrizzék) egyetértettek, a beruházási kedvüket nem növelte a 2013-tól életbe lépett új, alacsonyabb bevételt eredményező díjszabás-szabályozás; majd az árakat még tovább mérséklő rezsicsökkentés sem.

Idén januártól a törvényi változás miatt, a debreceni önkormányzat decemberi rendeletmódosítása alapján, a szolgáltatás árát meghatározó alapegység, az ún. sormunka díja (2000 forint) nem változott, azt azonban az eddig elvégzett feladatok mellett az újabbakra is alkalmazni kell, így a fizetendő végösszeg magasabb lett.

– A szakemberek most már a teljes kéménykört ellenőrzik, vagyis a kémények mellett a légellátást, a füstcsöveket is, továbbá a gázbiztonság felülvizsgálatának meglétét és mérik a keletkező szén-monoxid mennyiséget – sorolja Magyar György, a Fütesz Kft. ügyvezető igazgatója, megjegyezve, hogy a különböző fűtéstípusoknál eltérő mértékben, de átlagosan mintegy 35-40 százalékkal emelkedtek a díjak.

Csak egy maradhat?

Az ügyvezető attól tart, hogy a további jogszabályi változások gazdaságilag ellehetetlenítik a céget, mely a megye vidéki településein már most is kényszerből szolgáltat, a katasztrófavédelem kijelölése alapján.

– Ez a kötelezettségünk 2015. március végéig szól, egyszer három hónappal meg lehet hosszabbítani, elvileg addigra más közszolgáltatót kell találni. Csakhogy már három ilyen pályázat hiúsult meg az elmúlt hónapokban, mert nem volt jelentkező – mondta Magyar György. Úgy véli, június végéig pénzügyileg „kihúzzák” valahogy, tovább viszont nem bírnák, mert az államtól kapott kompenzáció nem fedezi a megyeszékhelyen kívüli tevékenységük veszteségeit. A jelen feltételekkel ugyanis csak a koncentráltan lakott nagyvárosokban lehet gazdaságosan működtetni a szolgáltatást; a rezsicsökkentés óta húsz, köztük teljes megyéket lefedő kéményseprést végző cég szűnt meg, és országosan mintegy 300 ember veszítette el a munkáját – emlékeztetett az ügyvezető.

Arra a napokban közzétett törvénytervezetre, miszerint idén novembertől a katasztrófavédelem végezné a lakossági kéményseprést, azt mondta, az a 260 éves magyar kéményseprő-ipar végét jelentené, mert az eddigi ügyfeleik mindössze 3(!) százaléka maradna meg. Hozzátette, egy ilyen szerv létrehozása 8-10 milliárd forintból lenne lehetséges, miközben a jelenlegi kéményseprő cégeknél meglévő, a tevékenység végzéséhez szükséges eszközök, műszerek, speciálisan kialakított munkahelyi körülmények, számítástechnikai programok és szakmai ismeret a cégekkel együtt az enyészeté lennének.

HBN-SzT

Egyelőre csak tervezet

A novembertől tervezett változtatások indokaként a törvénytervezet azt írja, hogy a jelenlegi helyzet – amikor az önkormányzatok feladata a kéményseprő szolgáltatás megszervezése – az ellátásban bizonytalansággal jár. Mivel nem szól arról, pontosan kik, milyen formában végeznék a tisztítást és ellenőrzést, honnan lenne meg a szükséges infrastruktúra, s a szolgáltatás ingyenesen nyújtott részét pénzügyileg hogyan fedeznék, ezekről a Hajdú-Bihar megyei katasztrófavédelmet kérdeztük.

Válaszukban az áll, hogy a jogszabály még csak tervezet, január végéig azt az állampolgárok is véleményezhetik, s az elfogadást követően tudnak érdemben nyilatkozni.