Milliókért kerülhetnek szabadlábra

Hajdú-Bihar - Nem vizsgálja a bíróság, hogy a letétbe helyezett pénz bűncselekményből származik-e.

Az óvadék 2003-ban történt bevezetése óta összesen 41 alkalommal tették le a bíróság által megállapított biztosítékot megyénkben. Óvadék megfizetésére évente átlagosan három-öt alkalommal kerül sor, de 2014-ben egyetlen egyszer sem volt rá példa – mondta el érdeklődésünkre Tatár Tímea, a Debreceni Törvényszék szóvivője.

Az óvadék az előzetes letartóztatásba került személyek esetében biztosítja, hogy a letétbe helyezett pénzösszeg fejében szabadlábra került személy a büntetőeljárás során a hatóság rendelkezésére álljon. Azaz olyan összeget állapítanak meg, aminek megfizetése kellően fáj a terheltnek. Nem alkalmazható azonban akkor, ha az előzetes letartóztatást elrendelő bírói döntésben szerepet játszik a szökés vagy elrejtőzés, tanúk befolyásolásának, esetleg a bűnismétlésnek a veszélye.

A törvényszék szóvivőjétől megtudtuk: 2013-ban négy esetben fizették ki az óvadékot, két alkalommal 900 ezer, egyszer-egyszer pedig egy, illetve öt millió forintot tettek le. 2012-ben szintén ötmillió forintot fizettek ki egy terhelt szabadlábra bocsátásáért. Ez azonban korántsem a legnagyobb kifizetett pénzösszeg, előfordultak már 7, sőt 8 millió forintos biztosítékok is. 2010-ben ennyit, azaz 8 milliót fizettek ki annak a két fegyveres rablónak az esetében, akik 2009-ben kirabolták a halápi vasútállomáson működő postát. Mivel a páncélszekrényt nem tudták kinyitni, egy 270 ezer forintot tartalmazó fémkazettával menekültek el. A két férfit idén ősszel jogerősen 7 év, illetve 6 év 4 hónap fegyházbüntetésre ítélték.

Újra elrendelhető az előzetes

A szóvivő azt írta, az átlagos óvadék összege 900 ezer és 2 millió forint körül mozog, kiemelt jelentőségű ügyekben viszont az alsó határ 3 millió forint. A biztosíték pedig főként kábítószeres ügyekben, hivatali vagy közlekedési bűncselekmények esetén fordul elő.

Kérdésünkre kifejtette, a bíróság az óvadék megállapításakor – az ügyész jelenlétében – vizsgálja a vádlott személyi és vagyoni helyzetét. A megfizetett óvadék nem zárja ki, hogy a szabadlábra helyezettel szemben lakhelyelhagyási tilalmat vagy házi őrizet rendeljenek el. De szintén bármikor elrendelhető ismételten az előzetes, például akkor, ha az illető mégsem jelent meg a tárgyaláson és nem mentette ki magát.

A vádlott az óvadékot akkor kaphatja vissza, ha felmentik, ha nem kap végrehajtandó szabadságvesztést, illetve ha végrehajtandót kap, és megkezdi a letöltését – hívta fel a figyelmet Tatár Tímea. Ha ez meghiúsul, akkor az óvadék elvész, és az államra száll.

Az a volt rendőrségi főnyomozó is visszakapta az általa kifizetett 5 milliós óvadékot, akit első fokon hat év börtönben letöltendő szabadságvesztésre ítélt a Debreceni Törvényszék, mert a tényállás szerint házkutatási engedélyt hamisított, becsapta rendőrkollégáit, kiadott nyomozati jegyzőkönyveket és egy kamion „megborítását” is tervezte bűntársaival. Mivel az ítélethirdetés után elrendelték Cz. László előzetes letartóztatását, a bevonulása után a bíróság rendelkezett az 5 millió forintos óvadék visszaadásáról is.

Nem vizsgálják a forrást

Kérdésünkre, miszerint vizsgálja-e a bíróság azt, hogy milyen forrásból fizetik meg az óvadékot, a szóvivő azt felelte, hogy a pénzügyi forrást nem vizsgálja, a vádlott vagyoni helyzetét azonban számba veszi.

Ez alapján feltételezhetjük: akár az is elképzelhető, hogy a letett óvadékösszegek bűncselekményből származnak.

HBN

A francia férfi lelépett

Nem tartotta vissza a szökéstől a bíróság által megállapított 2,8 millió forintos óvadék azt francia állampolgárt, akivel szemben halált okozó ittas járművezetés miatt emeltek vádat. Ez volt az egyetlen precedens megyénkben arra, hogy valaki a letett óvadék következtében szabadlábra került, de a tárgyalásokon nem jelent meg – magyarázta érdeklődésünkre Tatár Tímea. Az eset még 2007-ben történt. Miután az egy hónapos előzetes letartóztatásba került I. B. C. letette az óvadékot, a férfi megszökött, ezért európai elfogatóparancsot adott ki ellene a bíróság. Távollétében ugyanakkor az akkori Debreceni Városi Bíróság végigtárgyalta az ügyét, és 2011 végén 3 év 5 hónap börtönbüntetésre ítélte. Az ítélet 2012 februárjában jogerőre emelkedett. A férfit 2013 augusztusában fogták el, és még abban a hónapban át is adták a magyar hatóságoknak.

Rekorderek

Az Indexen fellelt adatok szerint az óvadékok tekintetében az abszolút hazai rekorder Kulcsár Attila, a brókerbotrány fővádlottja. A bróker óvadékát, akit Bécsben tartóztattak le, 2003-ban 88,13 millió euróban, akkori árfolyamon több mint 23 milliárd forintban állapították meg, amit az 50 ezer eurós óvadékot indítványozó Kulcsár nem tudott kifizetni – írja az internetes portál.Sikerült viszont letennie 2011-ben a Pécsi Tudományegyetem volt gazdasági főigazgatójának a bíróság által előírt 30 milliós óvadékot. Az MTI akkor azt írta, hogy a Nemzeti Nyomozó Iroda a PTE gazdálkodásával összefüggésben bűnszövetségben elkövetett vesztegetés és más bűncselekmények miatt nyomozott ellene.

Cikkünkhöz a Facebookon szólhat hozzá:

(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs); }(document, script , facebook-jssdk ));

// ]]>