Kevés vadkár miatt pereskednek

Hajdú-Bihar - Nem tudni számokat arról, hogy idén hány vadgázolás történt.Olvasónk, nevezzük őt Istvánnak (azt kérte, nevét ne írjuk le), egy októberi éjszakán autózott egy mellékúton, amikor a reflektor fényében hirtelen megvillantak előtte az árokból előugró őzek szemei. A nagyobb visszafelé vette az irányt, a kisebb viszont az út közepe felé szökellt. Mivel István nem hajtott gyorsan, egy hirtelen fékezéssel sikerült 50-60-ra csökkentenie sebességét, az ütközést azonban nem tudta elkerülni. Hatalmas robajt hallott, azt hitte, hogy rommá tört az autó eleje. Az azonban egy díszelem repedésétől eltekintve sértetlen maradt. Mint mondta, rögtön megállt. Az őz holtan terült el az úton.

Tipikus vadbaleset. Az már kevésbé, hogy a sztrádán is kis híján szerencsétlenséget okoztak. Néhány nappal később arról érkezett hír, hogy vaddisznók futottak ki az M35-ös autópálya megyei szakaszán közlekedő személygépkocsik elé. Előbb a 8-as, rövid idő múltán pedig a 11-es kilométerszelvényben ütközött autó vaddal. Szerencsére egyik esetben sem sérült meg senki.

Érdemesebb megállapodni

Papp Zoltán, a megyei vadászkamara titkára kijelentette: a vadak a természet részei, az ember lépett az ő területükre. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a vadveszélyt jelző táblákat komolyan kell venni. Azt mondta, az autóra szerelhető vadriasztó készülékeket eredményesen használják külföldön, sajnálatosnak nevezte, hogy hazánkban tudomása szerint nem lehet azokat megvásárolni.

Azt a kérdésünket, hogy milyen esetekben állapítható meg a vadásztársaság felelőssége, dr. Nagy Andrea, a vadászkamara ügyvédje felelte meg. Mint mondta, a március 15-én hatályba lépett új polgári törvénykönyv érintette a vadgázolásokat is, és annak gyakorlati alkalmazását még nem ismerik, a hatálya alatt indult per ugyanis még nem zárult le.

Arról is beszélt, hogy viszonylag ritkán jutnak el bírósági szakba a vadgázolási ügyek. Úgy fogalmazott, mindig a két fél alkuképességén múlik a megegyezés, s az is szempont, hogy megéri-e a feleknek évekig a bíróságra járniuk.

Ha nem fizetnek…

Dr. Kalász Imre ügyvéd tájékoztatása szerint a közútra lépő vadért főszabályként a vadászatra jogosult, azaz az a vadásztársaság áll helyt, amelynek vadászterületén a baleset történt. Ha nem vadászterületen történt a baleset, akkor az a vadásztársaság felelős a károkozásért, amelynek területéről a vad „kiváltott”.

A vadásztársaság a kártérítési felelősség alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt ellenőrzési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

A kár bekövetkeztének, a károkozó magatartásnak (azaz a vad közútra lépésének) bizonyítására rendőrségi jegyzőkönyv, illetve tanúvallomások szolgálhatnak, míg a kár összegének bizonyítása érdekében érdemes előzetes kalkulációt készíttetni egy szervizzel az autó javítási költségéről, s ezzel megkeresni a vadásztársaságot. Ha nem mutatnak kompromisszumkészséget, célszerű közjegyzőhöz fordulni előzetes bizonyítási eljárás lefolytatása érdekében – ennek ellenértéke a szakértői díjat is beleszámítva 150–160 ezer forint körüli –, és az így beszerzett igazságügyi szakértői vélemény felhasználható a további peren kívüli egyeztetések során, illetve egy esetleges peres eljárásban is.

- Szabó Zsolt László -