Helyi közélet

2014.10.08. 08:58

Így teremtenének munkahelyeket a jelöltek

Hajdú-Bihar - A Hajdú-Bihar megyében végrehajtandó, esetlegesen tájegységhez kötött fejlesztésekről, munkahelyteremtési elképzelésekről, a falvakban élők egészségügyi ellátásáról, turisztikai elgondolásokról kérdeztük a megyei közgyűlési listavezetőket.

Hajdú-Bihar - A Hajdú-Bihar megyében végrehajtandó, esetlegesen tájegységhez kötött fejlesztésekről, munkahelyteremtési elképzelésekről, a falvakban élők egészségügyi ellátásáról, turisztikai elgondolásokról kérdeztük a megyei közgyűlési listavezetőket.


Milyen beruházásokat lát szükségesnek a hajdúsági, nyírségi területen a kisebb és nagyobb településeken?

Bódi Judit (MSZP): A szocialista kormány alatt elérte az autópálya ezt a térséget. A következő években az a feladatunk, hogy az előnyeit kihasználva felújítsuk az autópályára felvezető utakat, ezzel még inkább ösztönözzük a befektetőket. A meglévő ipari parkok bővítése, a kutatás- fejlesztési programok előtérbe helyezésével. Növelnünk kell a magasan képzett munkaerőt a felsőoktatási intézményekkel együttműködve. Elindult a gyógy- és strandfürdők fejlesztése. A jövőben a fürdővárosoknak legyen specifikus tervük az egészségturizmusra. Szükség lenne térség márkák kialakítására.

Mohácsi László (Jobbik): Elsősorban munkahelyteremtő beruházások szükségesek, mégpedig valódi, termelő munkahelyekre van szükség, nem pedig a statisztikák kozmetikázására. Legfőképp a térség korábbi hagyományaira és jelenlegi adottságaira épülő mezőgazdasági feldolgozóüzemeket kell újraindítani, hűtőházakat létesíteni. A Nyírségben újjá kell szervezni a tormafeldolgozást, és a tejipar újjáélesztése is sok embernek adna munkát. Nem tűr halasztást továbbá az egész megye úthálózatának rendbetétele, mert katasztrofális állapotok uralkodnak a közútjainkon.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP): A gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés, a vidék megtartó képességének fejlesztése a legfontosabb feladat. Ehhez elengedhetetlen a közlekedési infrastruktúra javítása. A 48-as főút felújítására és a nyírábrányi határ nagy határrá minősítésére is sor kerül. Az alsóbbrendű utak rekonstrukciója tervben van, egészen a 4-5 számjeggyel jelölt utakig. Fontos az előállított mezőgazdasági terményeket feldolgozó ipar megerősödése. A kis- és középvállalkozások a következő ciklusban több mint 400 milliárd forint forrásra pályázhatnak telephelybővítéshez, technológiaváltásra, eszközbeszerzésre.

Tóth József (Demokratikus Koalíció): A kisebb falvakban – a Hortobágy mellékén, a Tisza-mentén – a szüleink és nagyszüleink által művelt mesterségek újraélesztése, a helyben megtermelt mezőgazdasági termékek feldolgozása, a ház körüli kisállattartás és a szerződött felvásárlás új rendszere, az ehhez kapcsolódó feldolgozó kisüzemek létrejötte, mind hozzájárulhatnak a helyben maradás és boldogulás természetes igényéhez. A nagyobb településeken az ipari feldolgozóüzemek korszerűsítése, a szolgáltatói szektor erősítése, a nagyobb élőmunkaerő szükséglettel járó beruházások számának növelése szükséges.


Milyen fejlesztéseket tart fontosnak a bihari, sárréti területen a 10 ezer fő alatti és feletti településeken?

Bódi Judit (MSZP): A térség fejlesztése a helyi adottságokra épüljön. A termálvíz kincsre, a térség biológiai sokszínűségére, az épített és természeti örökségre alapozva támogatnám a turisztikai beruházásokat. A helyi termékeket előállító, valamint új vállalkozások létrejöttét kell elősegíteni a foglalkoztatás bővítése céljából. Fontos az életminőség javítása a helyi civil szervezetek közösségformáló, hagyományőrző együttműködésének segítésével. Mindezek csökkentik a munkanélküliséget és az elvándorlást. Bihar-Sárrét egyik kitörési pontja a határ közelségének kihasználása.

Mohácsi László (Jobbik): A vámhatárok megszűnését ki kell aknázni, az elszakított partiumi területekkel szorosabbra kell fűzni a gazdasági kapcsolatokat. Az M4-es autópályát mielőbb meg kell építeni a határig. Nagy múltú, sok embernek munkát adó üzemeinket, mint amilyen például a Kabai cukorgyár, újra kell indítani. Véget kell vetni a külföldi termékek dömpingjének, a multinacionális bevásárlóközpontok élelmiszer-kínálatán belül érvényt kell szerezni a „minimum 80 százalék hazai, maximum 20 százalék import” elvének.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP): A ciklus végéig elkészül az M35-ös autópálya Debrecen és Berettyóújfalu között, az M4-es Berettyóújfalutól határátkelőig. A következő 7 évben több mint 30 milliárd forint támogatást lehet a megyében fejlesztésre fordítani. Nagyon lényeges, hogy a megye vállalkozóit segítsük abban, hogy minél hatékonyabban tudják elérni ezt a forrást. Ehhez pályázatfigyeléssel és tanácsadással segítünk. A megye területfejlesztési programja a települések, járások igényeit fogja össze. Lesz lehetőség az intézmények energetikai korszerűsítésére, ipari parkok kialakítására, az ipai infrastruktúra kiépítésére.

Tóth József (Demokratikus Koalíció): A térség természeti adottsága és az itt élő emberek földhöz való ragaszkodása a mezőgazdasági termelésre alapozott gazdaságfejlesztést teszi indokolttá. Az állattenyésztő telepek fejlesztését, a mezőgazdasági termékek további feldolgozását, a raktár kapacitások bővítését, valamint újabb hűtőházak építését szükséges preferálni. A kistelepülések népességmegtartó célkitűzését vagy esetenként már a falvak elnéptelenedését, helyben biztosított foglalkoztatással és az abból szerzett munkajövedelemmel lehet befolyásolni. Ehhez az állami beavatkozás elkerülhetetlen.


Milyen konkrét lépésekkel segítené a munkahelyteremtést a megyében?

Bódi Judit (MSZP): A kormány megszorító intézkedéseivel ellentétben ösztönözni kell a mezőgazdasági termékek helyben történő előállítását, hozzáadott értékekteremtését, kiemelten a nagy munkaerőigényre. Fontos a helyi termékek piacra jutása, ennek érdekében a baloldali megyei vezetés bevezette a minőségi termékdíjat, amelyet tovább kell fejleszteni. A nagyvárosokban fontos az üzemek ipari parkokba való tömörülése, ahol a humánerőforrás fejlesztést a tényleges munkaerőigényre kell építeni. Új vezetés, új szemlélet! Ezért felül kell vizsgálni a megyei fejlesztési programot.

Mohácsi László (Jobbik): A régi Hangya Szövetkezet mintájára újjá kell szervezni a mezőgazdasági szövetkezeteket. Az önfenntartó mikrorégiókban létrehozott szövetkezetek elősegíthetik a késztermék alapú gazdálkodást azáltal, hogy bizonyos, azegyéni gazdálkodóknak külön-külön nem kifizetődő késztermékek előállítását több termelő bevonásával, gazdaságos módon tudják megvalósítani. A magyar földet magyar kézben kell tartani, az agrárpolitikában át kell helyezni a hangsúlyt a nagyüzemekről a családi kis- és közepes gazdaságok irányába.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP): A megyében újból fel kell élénkíteni a mezőgazdasági ágazatot. Erre alapozva állattartási programot kell indítani, vágóhidakkal, húsfeldolgozó üzemekkel, konzervgyárakkal, hűtőházakkal. Támogatni kell a fiatal vállalkozók indulását, segíteni a generációváltást az ágazatban. Ennek sikerességéhez szükséges a gazdák közötti együttműködés, közös fellépés és pályázat. Az értékesítési lánc újragondolása is időszerű: a helyi piacokon túl szociális szövetkezetek, új logisztikai központok kellenek. A termálvíz hasznosítása óriási lehetőségeket rejt mind a gazdaság, a gyógyítás és a turizmus terén is.

Tóth József (Demokratikus Koalíció): A munkanélkülieknek „nem halat, hanem hálót kell adni” mondással egyetértek, de új tapasztalásom, hogy a „háló használatára” is meg kell tanítani az embereket. Vissza a természethez, mert megítélésem szerint fűben és fában a megoldás. Az új típusú szociális szövetkezetek létrejötte átmenetet jelenthet a hosszútávon fenntarthatatlan – költségvetési forintokból finanszírozott – közfoglalkoztatásból, a közgazdaságilag is értelmezhető, tényleges munkahelyteremtéshez.


Hogyan javítaná a kistelepüléseken élők egészségügyi ellátását?

Bódi Judit (MSZP): A kistelepüléseken a legnagyobb probléma az ellátás korlátozott hozzáférhetősége. El kell érni, hogy minden településen legyen háziorvos, és az egészségügyben dolgozóknak a bérei és a munkakörülményei javuljanak. Fontos a járóbeteg-szakellátás megerősítése, illetve elérhetőségének javítása a szocialista kormányok által biztosított falu-, és tanyabuszokkal. Röviden szólva: az alapellátást házhoz kell vinni, míg a szakellátást elérhetővé kell tenni! Forrásokat kell csoportosítani a preventív egészségmegőrzésre.

Mohácsi László (Jobbik): Fejleszteni kell az egészségügyi szűrőbuszok rendszerét. Az alapellátás és a szakellátás között internetes kapcsolatot kell létesíteni, hogy ne a beteg járkáljon a leleteiért a nagyvárosba, a megyeszékhelyre, és egész napokat töltsön el várakozással, hanem elég legyen a háziorvosához elmennie a leleteiért. A háziorvos 4 órát rendeljen, 4 órát pedig a fekvőbetegek látogatásával töltsön, egyébiránt ezt ma is így írja elő a törvény! Hajdúszoboszlón és a megye más nagyobb városaiban is szükséges 24 órás gyógyszertári ügyelet létrehozása.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP): A megyei fejlesztési program része a járásközpontok alapellátásának fejlesztése. Ezen túl 100 millió forint jut az orvosi rendelők, egészségházak felújítására, eszközbeszerzésre. Pályázati forrásból javítani kell az időskorúak nappali és bentlakásos ellátását a kistelepüléseken is. Vonzóvá kell tenni a vidéket annak érdekében, hogy a házi orvosok szívesen vállaljanak ott körzetet. Az ellátás fontos része a prevenciós munka és a szűrővizsgálatok, melyeket kihelyezett formában elérhetővé kell tenni.

Tóth József (Demokratikus Koalíció): Az otthonközeli egészségügyi és gondozói ellátás továbbfejlesztésével, a nappali ellátást biztosító szociális szolgáltató hálózat bővítésével, amelyhez a munkaerőt helyben, a középkorú munkanélküliek szociális gondozóvá képzésével lehet biztosítani. A megyében területi ellátási kötelezettséggel működő járóbeteg szakellátó intézmények kapacitása – a kistelepülésekről összehangoltan indított falubusz járatokkal – rendelkezésre áll. Súlyos önkormányzati probléma, ezért állami beavatkozást igényel a központi orvosi ügyeleteknek a költségvetés általi finanszírozatlansága.


Hogyan csábítana több turistát Hajdú-Biharba?

Bódi Judit (MSZP): A megyében elsősorban a gyógyvízi adottságainkat kell kihasználni, melyek érdekében tovább kell fejleszteni a gyógyító és rehabilitációs lehetőségeket. Másodsorban ki kell alakítani a falusias és mezőgazdasági turisztikai központokat. Harmadrészt támogatni kell a történelmi látnivalók felújítását, gasztronómiai kezdeményezéseit. Mindezek érdekében a kistelepülések összefogását ösztönözve komplex turisztikai csomagokat, tematikus útvonalakat kell kidolgozni, melyekből nem maradhatnak ki a határon túli látványosságok és turisztikai adottságok sem.

Mohácsi László (Jobbik): Fejleszteni kell a vízi, a lovas, a horgász- és a kerékpáros turizmust is. Az utóbbihoz kapcsolódóan bővíteni kell a megye kerékpárút-hálózatát. Jelenleg több településen, például Biharkeresztesen, Vámospércsen, Komádiban nincsenek

kiaknázva a gyógyturizmussal kapcsolatos lehetőségek. Az egészségturizmus világpiaca évek óta erőteljes, éves szinten 10 százalék körüli növekedést mutat, ebből megyénk az adottságaihoz képest elenyésző mértékben veszi ki a részét, ami jelen gazdasági helyzetünkben elfogadhatatlan. Nem utolsósorban a közbiztonság növelése is vonzóbbá teheti megyénket.

Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP): A megyében már most is jól működik a lovasturizmus, egyre több turisztikai célú kerékpárút-vonal van. A falusi turizmus kedvelői szépen kialakított portákon élvezhetik a pihenést, helyi készítésű életekkel, biotermékkel várják őket a szállásadók. A debreceni repülőtér elérhetővé tette a régiót a külföldi beutazók számára is. A lehetőségek kihasználásához megyei szinten szükséges az egységes fellépés. Közös turisztikai arculatot és marketinget kell kialakítani, a mai kor informatikai eszközeinek használatával. Feladatunk, hogy a szektor szereplőit érdekeltté tegyük az együttműködésben.

Tóth József (Demokratikus Koalíció): Ha a turisták a jó hírünket viszik, akkor jönni fognak hozzánk csábítgatás nélkül is. Szükséges azonban az, hogy a megye turisztikai vonzerői – a különleges természeti adottság, a csak ránk jellemző egyediség, az élményt adó programok – vendégekben megmaradó összehangolt turisztikai termékké álljanak össze. A magasabb színvonalú szolgáltatások érdekében kívánatos lenne, hogy kevesebb értelmezhetetlen jogszabály és hatósági vizsgálat terhelje a vendéglátósok hétköznapjait. Kiszámíthatóbb vállalkozói környezetet és több bizalmat érdemelnek a turisztikai szolgáltatók.


Cikkünkhöz a Facebookon szólhat hozzá:

(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs); }(document, script , facebook-jssdk ));

// ]]>

" data-width="600">


Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában