A kisvállalkozásokat segítenék a takarékszövetkezetek

Debrecen - A szövetkezeti rendszer megújítása a gördülékenyebb hitelezést is szolgálja.A kormány célja, hogy a 2014-2020 közti európai uniós ciklusban a gazdaságfejlesztési összegek 60 százaléka a kis- és középvállakozókhoz (kkv) kerüljön, mégpedig azon cégekhez, melyek hosszútávú működésben gondolkodnak; mindehhez megerősíti a pénzügyi közvetítő szektort, s ezen belül is komoly szerepet szán a takarékszövetkezeteknek – hangzott el a témáról szóló sajtótájékoztatón kedden, a debreceni városházán.

Ahhoz, hogy a 3500-4000 milliárd forintos fejlesztési összeg eljusson a kkv-hoz, kulcskérdés, hogy a takarékszövetkezetek integrációja sikeres legyen – hangsúlyozta Kósa Lajos polgármester, hozzátéve, hogy az új rendszer kialakítása egy központi védőernyő szükségességét is felvetette, azért, hogy egy-két, esetlegesen rossz üzletpolitikát folytató tag ne veszélyeztesse az egészet.

E stabilitást szolgálja az állam által nyújtott 136 milliárd forint, a szövetkezetek összesen 150 milliárd forintnyi saját tőkéje mellé, így egy egyetemleges garanciaközösség jön létre – derült ki Németh Lászlóné, a Miniszterelnökség nemzeti pénzügyi szolgáltatásokért és postaügyekért felelős államtitkára szavaiból.

– A kormány régóta hangoztatott szándéka, hogy a pénzügyi rendszer mintegy fele hazai kézben legyen, elsősorban azért, hogy a döntések helyben szülessenek. Ehhez az elképzeléshez illeszkednek a 150 éves múlttal és helyismerettel rendelkező, a vidék bankjaként is megjelenő takarékszövetkezetek. A róluk szóló 2013 törvénnyel sok régi, „beégetett” érdekszférát sértettünk meg, de az integráció komoly fejlődési lehetőséget jelent a belépők számára – hangoztatta az államtitkár. Elmondta, hogy valamennyi takarékszövetkezet működését átvizsgálták, eddig kettőt utasítottak el, 35 már részt vesz az integrációban (köztük a régiónk legnagyobbja, a Hajdú Takarék), egy részük értékelése pedig jelenleg is folyik. December elejére állhat fel a rendszer és kezdheti az intenzív munkát.

A gazdaságfejlesztés érdekében a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) is átalakítja tevékenységét, annak fókuszát a közvetlen hitelezésről a leánycégei által forgalmazható termékek (hitelek, garanciák, stb.) kifejlesztésére helyezi át.

– 2003-ban privatizálták a Konzumbankot, azóta az államnak nem maradt hálózata, hogy a számára fontos termékeket (pl. agrárhitel) eljuttassa a gazdaság megcélzott szektorába; ezt a kereskedelmi bankok vagy megtették, vagy nem – mondta Németh Lászlóné, hangsúlyozva, hogy a takarékszövetkezetek viszonylag rövid láncolaton át, rugalmas, könnyebb feltételekkel juttathatják el az MFB termékeit a kkv-hoz.

Az állam szerepet kíván vállalni abban, hogy a fejlesztési projektekhez szükséges önerőt a vállalkozások biztosítani tudják, ebben segíthetnek a takarékszövetkezetek – fejtette ki Papp László alpolgármester. Bízik abban, hogy az állami szereplő színre lépésével erősödik a verseny és a bankok hitelezési hajlandósága nőni fog. A takarékok részesedése a finanszírozási „tortából” most mintegy 20 százalék, kívánatos lenne, hogy a következő években ez 30-35-ra nőjön, s megkerülhetetlen szereplői legyenek a pénzügyi rendszernek – mondta.

HBN

Németh Lászlóné a nemzeti közműszolgáltatóról

Lázár János szombaton jelentette be, hogy a kormány döntött egy olyan állami cég létrehozásáról, mely piaci körülmények között áramot, gázt és távhőt fog szolgáltatni. A holding szervezésével kapcsolatos feladatokkal Németh Lászlónét bízta meg a miniszterelnök.A tervezett időpontnak megfelelően, 2015. márciusában elindulhat a nemzeti közműszolgáltató működése – véli Németh Lászlóné, aki a Napló kérdésére elmondta: az útdíjrendszer felállítása kapcsán is figyelmeztették annak idején, hogy lehetetlen az adott idő alatt elvégezni, mégis megvalósult. Megerősítette: a csatlakozás választható lesz, vagyis mindenki eldöntheti, hogy például áramot az eddigi szolgáltatójától, vagy az államitól akar majd vásárolni.