Debreceni választási matek

Debrecen - Harminckét szavazattal is lehet valaki képviselő, meg 1487-tel is – pedig mindketten „kezdők”.

A megyeszékhely teljes lakossága 203 ezer 914 fő, ebből október 12-én 167 ezer 577-en választhattak volna (ez a lakosság 82 százaléka). A debreceni jogosultaknak viszont csak 29,3 százaléka gondolta úgy, hogy él is állampolgári jogaival (ha a polgármesterjelöltekre leadott összes szavazatot vesszük alapul).

Ennek alapján a győztes dr. Papp László a Fidesz-KDNP színeiben a teljes lakosság (értsd 203 ezer) 13 százalékát, a választásra jogosultak 16 százalékát, egyébként pedig – s a választási törvény értelmében ez a döntő – a szavazók 56,41 százalékát győzte meg alkalmasságáról.

Mindez jól érzékelteti, hogy az október 12-ei választáson legtöbb szavazatot kapó politikus is csak a városlakók viszonylag kis részének akaratából lett vezető. Érdemes azonban a képviselő-testületet alkotók „megbízóinak” számát is górcső alá vennünk. (Hangsúlyozzuk, e cikkünkkel nem vitatjuk, kérdőjelezzük meg a választási eredményeket! Szeretnénk azonban néhány érdekes tényre rávilágítani.)

A legkisebb is számít…

A mintegy 540 ezer lakosú megye „fővárosát” vezető 34 tagú képviselő-testületbe olyanok is kerülhettek, akiket a saját körzetükben mindössze 32-en tartottak alkalmasnak. Az LMP listáját vezető Görög Jenőre ugyanis ennyien tették le voksukat, miközben pártja többi 16 cívisvárosi jelöltje, köztük felesége is több ikszet kapott neve mellé. A listát azonban ő vezette, így ő kerülhetett a testületbe.

Hasonlóan érdekes a Civil Fórum esete. A listavezető dr. Gondola Zsolt Zoárd ugyanis mindössze 77 szavazattal került a döntnökök közé, úgy, hogy egyesületében hatan kaptak több szavazatot nála, s a polgármesterjelöltjükre, Kósa Mártára 2119-en voksoltak. Érdekességképp: Gondolánál és Kósánál sokkal több, 208 voksot kapott választókerületében Párkányiné, aki ezzel az eredménnyel is csak az ötödik helyre futott be a hét indulóból.

Esélytelenek voltak

A legkevesebb szavazatot kapók versenyét kétségkívül a Munkáspárt és a DISZ jelöltjei nyerték – nem is kerültek be a testületbe. Az előbbiek ugyan csak két aspiránst (egy házaspár két tagját) indítottak, Dobány Lászlónak azonban még így is majdnem sikerült negatív rekordot döntenie 15 szavazatával. Nála csak a Civil fórumos Timkó Zoltán szerepelt rosszabbul, 14 voksra volt elég az ereje a 9-es választókerületben.

A DISZ összesen 876 szavazata (nem számítva a polgármesterjelölt Dobrossy 1357 voksát) azért meglepő, mert ezt 21 (!) körzetből szedték össze. Ezzel szemben a már emlegetett LMP 17 körzetben 1500, a Civil Fórum 18-ból 1812 támogató ikszet tudhat magáénak.

A széthúzás átka

A baloldal „tragédiája” helyben is a megosztottság. Az MSZP, a DK és (ha ide sorolhatjuk) az Együtt összesen 10 ezer 318 szavazatot tudhatnak magukénak. Ebből az Együtt csak 1481-et, s ezzel ők is a mikropártok közé tartoznak, a szocialisták 3508, a DK pedig 5329 voksot szerzett. Így a listavezetők, dr. Szegedi István (ő indult Kósa ellen tavasszal), Madarasi István (polgármester-jelöltként 3432 voksot kapott) és Varga Zoltán (szintén pm-jelölt volt – 6317-en támogatták) biztosan bekerültek, sőt a DK-tól még Korcsog József is a testület tagja lett, ezzel a Demokratikus Koalíció lett a „legsikeresebb” baloldali szervezet Debrecenben.

Megjegyzendő, ha sikerült volna közösen jelöltet állítaniuk ahelyett, hogy minden körzetben külön indultak volna, több helyen is (amennyiben a kerületekben induló jelöltjeik eredményeit összeadjuk), jobb eredményt értek volna el, mint a minden körzetben második helyen végzett Jobbik.

Stabil második hely

És el is érkeztünk a Jobbikhoz. A radikális párt kétségkívül bizonyította, hogy minden szinten ők a második erő a megyeszékhelyen. Polgármesterjelöltjük, Kőszeghy Csanád ugyan nem tudta megszorongatni Papp Lászlót, de még így is bő ezer szavazattal (7496) többet kapott, mint a DK-s Varga. Képviselőjelöltjeik pedig minden körzetben magabiztosan hozták a második helyet, bár azt meg kell jegyezni, hogy sehol sem tudták megizzasztani a fideszeseket.

Még a „nagyágyú” Ágoston, vagy Kőszeghy sem. A legjobb eredményt (489 voks) a 2. választókerületben Nagy Zoltán, a leggyengébbet (272 voks) a 13-as kerületben Nagy Gyula produkálta. A 24 kerületben a jelöltek együtt 8163 szavazatot szereztek. A párttagok közül pedig Ágoston Tibor, Csikai József, Herpergel Róbert és Kőszeghy Csanád tudhat magáénak egy-egy széket a 34 fős testületben.

HBN-SZFÁ

Az újak is „taroltak”

Mint arról korábban részletesen értekeztünk, a Fideszben több személycsere, fiatalítás történt. Az újak között (nyolcan képviselő) azonban van olyan, akiről még lapunknak névtelenül nyilatkozó párttársai sem tudják, „honnan került elő”. Úgy tűnik azonban, hogy a szavazók tudhatták – hacsak nem feltételezzük, hogy a jelölő szervezet miatt tették csak oda az ikszet a neve mellé. Így tudhatja a legnagyobb támogató „tömeget” maga mögött Hernádi Zoltán, aki Pajna Zoltán korábbi körzetében a választók 53,3 százalékát győzte meg alkalmasságáról. Volt azonban olyan új arc, aki nem lehetett ennyire büszke. A 14-es választókerületben induló Varga András ugyanis csak 657 voksot tudott bezsebelni – ezzel ő párttársai közt a sereghajtó. A fideszesek egyébként – mint az köztudott – mind a 24 körzetet vitték, s összesen 24910 szavazatot kaptak.

Cikkünkhöz a Facebookon szólhat hozzá:

(function(d, s, id) { var js, fjs = d.getElementsByTagName(s)[0]; if (d.getElementById(id)) return; js = d.createElement(s); js.id = id; js.src = "//connect.facebook.net/hu_HU/all.js#xfbml=1"; fjs.parentNode.insertBefore(js, fjs); }(document, script , facebook-jssdk ));

// ]]>