2014.08.10. 11:57
Hideg-meleg kilengések
Debrecen - Az üzenetek a mához szólnak, a mi felelősségünkre mutatnak rá.
Debrecen - Az üzenetek a mához szólnak, a mi felelősségünkre mutatnak rá.
A hőerőgépek között a legelső az ágyú volt – fizikai értelemben feltétlenül. A május 15-i nyitó előadáson hangzott el egyebek mellett ez a mondat, amikor a 60 éves Atomki tudományos tereferéjén a Hideg-meleg szlogen jegyében más tudományágak képviselői telt házzal tisztelték meg a munkadélelőttöt.
A gázok cseppfolyósításának történetéről is kiemelt néhányat Mészáros Sándor, az intézmény elektronspektroszkópiai és anyagtudományi osztályának vezetője. A legérdekesebb talán Robert Stirling skót tiszteletes története, akit jó kétszáz évvel ezelőtt egy biztonságosabb hőerőgép terve foglalkoztatott. Olyan gépet alkottak a testvérével, amit a mai napig tanítanak.
A 4-es metrónál
Sári Zsolt a Föld leghidegebb helyeiről beszélt. Mint kiderült, a gázok szétválasztása nem egyszerű dolog, és a cseppfolyós szén-dioxid előállítása földgázból történik. Ez komoly kihívás, hiszen a végterméket élelmiszergyártáshoz használják. A nukleáris kutatás számos területén is szükség van az ipari méretben lehűtött közegre – hallhattuk. Beszámolt arról is, amikor a budapesti 4-es metró építésénél egy átázott réteg esetében talajfagyasztással kerülték el a vízbetörést.
Bonyolultabb feladat
A műhelydélelőtt hatalmas ugrással „forró” területre váltott. Dr. Kaptay György a kohászathoz kalauzolta a hallgatóságot. Egyszemélyes kérdés-feleletet adott elő: – Miért törékeny a vas? Válasz: a benne lévő szén miatt. – És hogyan vehetjük ki belőle a 4 százaléknyi szenet? Válaszként humorban bővelkedő címszavak ölelték fel a kohászat cseppet sem könnyű témáját. Mert lehet, hogy a kutatók, a mérnökök elméletileg hamar megtalálják a megoldást egy-egy kérdésre, de amikor hatalmas tömegű izzó olvadékból kell kivenni ugyanazt, akkor a feladat jóval bonyolultabb.
Dr. Magyari Enikő paleontológiai kutató felvetette, modellezhető-e napjainkban a jégkorszaki hideg-meleg változás valahol a közelünkben? Olyan helyeket keresnek, amely mai éghajlata hasonlíthat a Kárpát-medence egykori klímájához. Mindezt alig látható pollenek vizsgálatával teszik. A klímarekonstrukcióról szóló előadás közben a kívülálló is megérthette, hogy a klímaváltozás a felerősödő kilengések miatt veszélyt jelent az emberiségnek.
HBN