Az érzelmi intelligencia kottakönyve - Interjú: Pad Zoltánnal, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny művészeti igazgatójával

Debrecen - Kétévente a kóruszenei világ krémjét vonzza a cívisváros, hiszen egy nem túl régi, többször idézett felmérés szerint a világ tíz legjobb kórusversenyének az egyike az itteni. Pad Zoltán karnagy, a Bartók Béla Nemzetközi Kórusverseny művészeti igazgatója szerint ez óriási eredmény a városnak.

Mely tényezők miatt a leginkább érdemes odafigyelni a debreceni találkozóra?

Pad Zoltán: Kétévente rendezik meg, nem évente, mint a többi versenyt, ezért tulajdonképpen a kórusvilág olimpiájaként tekintenek rá: nagyobb dicsőség az itteni győzelem. A Bartók erejét az is jelzi: amikor debreceni jelentkező indult az Európa-nagydíjas döntőkön az utóbbi években, azt meg is nyerte. Erős kortárs felhangja szintén a mi megmérettetésünk egyedi különlegessége: minden, ami 1945 után történik, az jelenik meg rajta. Talán éppen ezért rendkívül népszerű a kórusok közt, s amennyire láttam az elmúlt években, a közönség körében is.

Ezúttal szűkebb a mezőny, mint a legutóbb (2012-ben 24 kórus versenyzett, most 15). Esetleg nehezebb volt most megütniük a mércét a jelentkezőknek?

Pad Zoltán: Talán nem nehezebb, mint az elmúlt években. Összehasonlítva a többi hasonló jellegű kórusversenn­yel, ez a lét­szám még mindig magas. Itt, mivel a város finanszírozza a versengést, s meghívás alapján érkeznek a karok, fontos, hogy olyan válogatás után kerülhessenek ide, amely méltó a hagyomá­nyok­hoz. Sosem a mennyiség számít, hanem a minőség. A mostani mezőny kialakulásában az ukrajnai események is jelentős szerepet ját­szottak. Volt olyan együttes, amely nem akart Ukrajnán keresztül utazni, s ebben a helyzetben ez – különösen egy gyermekkar esetében – érthető is. Mindemellett egyéb­ként boldogok lehetünk, mert akik itt vannak, azok a legmagasabb színvonalon énekelnek: habár amatőr kórusokként jegyzik magukat, a profikkal is felvehetik a versenyt.

Fábián György

A cikk folytatása a Napló szombati számában olvasható.