Helyi közélet

2014.07.10. 18:48

„Több száz hektáros gyerekszobám volt”

Balmazújváros - Molnár László színművész a Keleti hídjától csak az újvárosi tájnyelven képes megszólalni.

Balmazújváros - Molnár László színművész a Keleti hídjától csak az újvárosi tájnyelven képes megszólalni.Montágh Imre, a Színművészeti Főiskola beszédtanára hozzám fordult, s azt mondta, el kell felejtenem a tájszólást – ha nem pontosan idézem Szarvas József színművész szavait, ezúton kérem szíves elnézését, de ekkor érkeztem meg a Veres Péter Kulturális Központ immár Soós Imre nevét viselő színháztermébe – nem újságíróként, hanem ma­gánemberként.

A színpadon már alighanem jó ideje folyt a beszélgetés. Be kell valljam, nem számítottam arra, hogy annyira közvetlen hangvételű és élménydús diskurzusba csöppenek, mint amit végül kaptam. Már csak azért sem, mert Soós Imre szakmai sikerekkel és önmagával szemben megfogalmazott kétségekkel teli fájdalmasan rövid élete nem éppen ezt vetítette elő.

Ezen a „csalódáson” azonban hamar túltettem magam. Ez elsősorban a „hazai pályán” szereplő Molnár Lászlónak és a már emlegetett Szarvas Józsefnek tudható be, akik úgy beszéltek „a nagy elődről”, hogy nem estek bele abba a hibába, amit a különböző emlékesteken gyakorta elkövetnek, nevezetesen, hogy közhelyes méltatássá válik a program.

Párhuzamok

No, de visszatérnék Szarvas Józsefhez, a Nemzeti Színház társulatának tagjához. A Hortobágy-kónyai tanyasi iskolából induló, majd esti iskolában érettségiző, s vágóhídon is dolgozó színművész ugyanis éppen arról beszélt, mivel fordult oda hozzá az újságíró, akinek színészként első interjúját adta.

Szóval, hogy nem fél-e, hogy úgy jár, mint Soós Imre? A színész azóta kutatja e mondat indítékát. – Mert valójában azt kérdezte, hogy mit akarok én a vidéki közlésvágyammal és tájszólással a fővárosi színpadon. Hogy meg tudok-e vajon birkózni azzal a nyomással, amivel Soós Imrének nem sikerült – fogalmazott.

A 27 éves korában elhunyt művésznek ugyanis nem jutott ideje pótolni az iskolázatlansága miatt hiányzó műveltségét, levetkőzni tájszólását. E újságírói kérdés hatására határozta el Szarvas, hogy a fizetése tíz százalékát mindig könyvre költi.

- HBN -

A cikk folytatása a Napló pénteki számában olvasható.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a haon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában