Róna Péter közgazdász-professzor: „A növekedés minden gondunk rákfenéje”

London - Az elméletileg helyes cél jelentős „kockázatokkal és mellékhatásokkal” jár.Nem igaz, hogy a magyar munkaerő jól képzett. Valamikor az volt, de ma már a világgazdaság követelményeitől leszakadt. Legalább másfél millió olyan honfitársunk van, aki nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amivel a saját fenntartásához szükséges forrást meg tudná termelni – jelentette ki Róna Péter közgazdász, aki Londonból válaszolt a Napló kérdéseire.

A puding próbája az evés - tartja a mondás. Nos, a Matolcsy-féle unortodox gazdaságpolitikát (úgy tűnik) „megették” a választók, hiszen ismét összejött a választásokon a kétharmad. Ön szerint lesz még tananyag az unortodox gazdaságpolitika a közgazdaságtudományi egyetemen?

Róna Péter: Bár maga Matolcsy György nevezte a gazdaságpolitikáját unortodoxnak, valójában a Magyar Nemzeti Bank (MNB) döntéseinek jelentős része ortodoxabb, mint a Simor András vagy akár a Járai Zsigmond vezette jegybank monetáris politikája volt. A kamatpolitika terén például Matolcsy az elődjeivel szögesen ellentétes irányt követ. Alaptétel, hogy a reálkamat szintjét a gazdasági növekedés várható szintje fölé emelni és tartósan ott tartani a nemzetgazdaság teljesítő képességének a zsugorodásával jár. Simorék és Járaiék is ezt tették, ezért vergődik máig a magyar gazdaság, ezért mentek tönkre kis- és középvállalatok ezrei és ettől zuhantak a beruházások az amortizációs ráta alá. A kamatpolitikában Matolcsy az úgynevezett „egyensúly-árfolyamot” igyekszik követni, aminek a szintje a 300-320 forint/euró sávban található. Persze, más kérdés a jegybank és a kormány felelőssége a devizahitelek továbbra is megoldatlan állapotáért.

HBN

További részletek a Naplóban.