Nemcsak salátának jó a cékla

Debrecen - Gyökérzöldségféléket vizsgáltak a Debreceni Egyetem kutatói. Kiderült, hogy a cékla az élelmiszeripar több területén is felhasználható.

Magyarországon az egy főre eső zöldségfogyasztás közepesnek tekinthető bár, de ennek szezonális eloszlása és összetétele igen egysíkú. Emellett a zöldségtermesztés nagy jövedelemtermelő képessége is indokolttá teszi, hogy a leggyakrabban fogyasztott gyökérzöldségfélék élettani hatását, ennek esetleges változását vizsgálják meg a változó környezeti feltételek tükrében.

Napjainkra már megkérdőjelezhetetlen a klímaváltozás jelenléte, amely egyaránt hatást gyakorol a kertészeti termékek minőségére, hozamára és gazdasági értékmérő tulajdonságaira. A gyökérzöldségfélék gazdasági értelemben vett termését a talajban fejlesztik, melyek kialakításához a megfelelő talajszerkezet és vízellátás meghatározó jelentőségű. Ezek a tényezők nem csak a termés mennyiséget, hanem azok minőségét is befolyásolják.

Szélsőséges időjárási hatások –kánikula, hirtelen lehűlés – elkerüléséhez, illetve a károk mérsékléséhez kell igazítani a kertészeti termelésben a fajtaválasztást és az alkalmazott technológiát. Ebben kiemelt szerepe van a megfelelő termőhely és a fajta kiválasztásának – mondta el Takácsné Hájos Mária, a Debreceni Egyetem Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar egyetemi docense.

A Debreceni Egyetem Kertészettudományi Intézetében több gyökérzöldség fajon (sárgarépa, cékla, zeller) és fajtán végeznek vizsgálatokat, kutatják a gyökérzöldség fajok termesztéstechnológiája és a minőség közötti kapcsolatot. Célkitűzéseik között szerepelnek az extrém időjárási hatások mért adatokkal történő bemutatása, a termesztési módok hatása a gyökérzöldségek mennyiségi és minőségi paramétereinek alakulására a különböző évjáratokban.

Vizsgálják a genotípusok (a látható, öröklött tulajdonságok összessége) alkalmasságát extrém időjárási hatások mellett, a gazdasági értékmérő tulajdonságok alapján, valamint foglalkoznak a bioaktív anyagok változása és a tápelem-felvétel kapcsolatával.

Takácsné Hájos Mária nemesítői tevékenységével tovább bővült a hazai cékla fajta választék – intenzív vörös és egyöntetű belső színű fajtákkal gazdagodott. Kísérleti eredményeivel és az új fajták előállításával bizonyítást nyert, hogy a cékla nemcsak a hagyományos salátakonzerv előállítására alkalmas, hanem céklapor formájában az élelmiszeriparban természetes színezőanyagként is kiválóan használható. Kutatásaival rámutatott, hogy a cékla pigment felhalmozódásának az őszi időszak kedvező, így vetéséhez a június vége, július eleje a megfelelő. A gyökérzöldségeknél kiemelt jelentőségű a talaj szerkezete, ezért kötött talajon ajánlatos a bakhát kialakítása, amely a répatestek zavartalan fejlődését teszi lehetővé. Ásványi anyag tartalomra vonatkozó mérései igazolták, hogy a gyökérzöldségféléknél a tápelemek többnyire a héj alatt találhatóak nagyobb mennyiségben, továbbá megállapította, hogy a magnézium lombtrágyázás hozamnövelő hatású, ezáltal az átmeneti vízhiány okozta stresszhatások is jól kezelhetőek.

- Debreceni Egyetem -