A Debreceni Egyetemen működik az ország egyetlen akkreditált élelmiszeripari klasztere

Debrecen, 2014. április 3., csütörtök (MTI) - A Debreceni Egyetemen (DE) működik az ország egyetlen akkreditált élelmiszeripari klasztere. A 76 tagot, köztük több óriáscéget tömörítő hálózat képviselői csütörtökön vették át az új akkreditációról szóló tanúsítványt - közölte a DE sajtóirodája csütörtökön az MTI-vel.

A Pharmapolis Innovatív Élelmiszeripari Klaszter 13 taggal kezdte meg a működését 2008-ban azzal a céllal, hogy funkcionális élelmiszereket fejlesszenek és állítsanak elő. Két évvel később, első élelmiszeripari klaszterként, 33 taggal akkreditálták a szakmai testületet. Mára már 76 tagot számlál, köztük olyan óriáscégeket, mint a Pick, a Gyermelyi, vagy a Sole-Mizo. A robbanásszerű létszámbővülés miatt a kötelező időpontnál hamarabb kellett újból akkreditálni a klasztert, az erről szóló tanúsítványt csütörtökön vették át a hálózat képviselői az Akkreditációs Testülettől Budapesten - ismertette a sajtóiroda.

A szervezeti forma sajátosságáról Prokisch József, a DE docense, a klaszter menedzsere elmondta: az egyik cég elkezd egy fejlesztést, amire egyre többen kapcsolódnak rá a klaszterből. Példaként említette: egyik tagjuk felvetette, hogy a cirkot be kellene hozni az élelmiszeriparba, előállított egy puffasztott cirokterméket, később gluténmentes lisztet, majd kenyeret állítottak elő cirokból, végül szakácskönyv is készült hozzá. Most pedig már finn cégekkel tárgyalnak arról, hogyan lehetne ezt náluk értékesíteni, mint gluténmentes terméket - tette hozzá Prokisch József.

A klaszterben előállított termékek száma ma már 100 felett van, s az élelmiszeripar minden területét érinti. Az innovációnak számító ételeket a nagy áruházláncokban már lehet kapni, és egyre többen érdeklődnek külföldről is. Mangalica termékeik például az Egyesült Államoktól Japánig mindenhol jelen vannak, de belföldön is keresettek - jegyezte meg.

Jávor András, a DE általános rektorhelyettese szerint a klasztertagok azért tudnak hatékonyan együttműködni, mert munkájuk a bizalomra épül. A hálózat óriási előnye továbbá, hogy jóval nagyobb támogatásokra pályázhatnak a hozzá tartozó vállalatok.

Ma már többletforrásokat fejlesztésekre csak úgy lehet elérni, ha valaki klaszterként pályázik – hangsúlyozta megjegyezve: a Debreceni Egyetem is csak profitál a hálózatból, hiszen a klaszterbe egyetemi projektek, valamint azokon belül létrejött cégek is beléphetnek.

Az egyetemi tudásbázist nagyon erőteljesen fel lehet, és fel kell használni a régió élelmiszergazdaságának fejlesztésében. Ezzel az innovációs modellel akár lépcsőfokokat is ki lehet hagyni és gyorsabb fejlődést lehet indukálni - mutatott rá Jávor András, s példaként említette: ha a klaszterbe tömörült szervezetek, amelyek csaknem 300 milliárd forintos gazdasági háttérrel bírnak, egyesülnek az egyetemi tudásbázissal, akkor egy olyan működő, termelő- és fejlesztőerő jön létre, amely páratlan az országban az élelmiszeripar területén.

Jávor András kifejtette: a klaszter tervei között szerepel egy nyílt innovációs rendszer létrehozása. Ennek az a lényege, hogy a városban bárki előállhat egy új, innovatív ötlettel, amelyet klaszter segít megvalósítani. Az egyetem ezért szeretne egy üzemet is létrehozni, ahol ezeket az újdonságokat elő lehet állítani. A Böszörményi úti campuson évek óta üzemelő I-Bolt mellett pedig hamarosan egy újabb innovációs termékeket bemutató és forgalmazó üzlet is nyílhat az egyetem területén - fűzte hozzá.

- MTI -