„Tudatosan támogatott természetkárosítás”

Debrecen - Nem véletlenül tévednek a vadak mind többször a lakott területekre…

Döbbenetes felvételeket sikerült készítenie a minap Kárándi Zsolt debreceni olvasónknak, aki családjával épp a megyeszékhelyre tartott, miközben riadt őzcsapatra lett figyelmes. Az állatok előbb csak a 4-essel párhuzamosan futottak a város felé, majd hirtelen átvágtak a négysávos főúton az autók között. A fiatalember a képeket először a Facebookra töltötte fel (majd a Napló rendelkezésére bocsátotta azokat). A közösségi oldalon több hozzászóló is arról írt, nem ritka, hogy a Kassai út környékén őzeket látnak.

Vaddisznók a kertben

Az Országos Magyar Vadászkamara megyei titkárát arról kérdeztük, vajon mi lehetett ennek a jelenségnek az oka?

– Mivel ez nappal történt, a legelképzelhetőbb, hogy egy kutya, munkások vagy természetjárók megriasztották a nappali pihenőhelyükön az őzeket, amik pechükre épp a város felé iramodtak, majd a temetőbe vették az irányt, át az úton – vázolta elképzelését Papp Zoltán, hozzátéve: a temetőben élnek őzek, hiszen az számukra kiváló élőhely, változatos a növényzet, fás a terület, s a kerítés sem mindenhol hibátlan. Az eset egyébként valóban nem egyedülálló.

– Néhány éve egy vaddisznócsorda a botanikus kertben garázdálkodott hónapokig, míg befogták őket, de előfordult, hogy egy vad a homokkerti felüljárón keresztül jutott be a városba, baleseteket pedig rendszeresen okoznak a Pallagi úton, sőt a Móricz Zsigmond körúton is – hozott példákat a vadászkamara titkára. Megjegyezte: országosan gondokat okoz a nagyvadak elszaporodása.

– Hajdú-Biharban például a ’60-as években lőttek először vaddisznót, a 2012–13-as vadgazdálkodási évben (március 1-től február 28-ig) viszont már 3500 példányt ejtettek el a vadászok. Hasonló a helyzet az őzeknél is, míg az apróvadaknál a tendencia épp fordított.

Ökológiai katasztrófa szélén

A Papp Zoltánnal folytatott beszélgetésből azonban kiderült, jóval többről van szó, mint eltévedt állatokról.

– Az, hogy a nagyvadak mind gyakrabban jelennek meg a városokban, több évtizedes folyamat eredménye. A háború után az erdősávok felszámolásával kezdődött, majd következett egy őrült meliorációs időszak, azaz a vizes élőhelyek lecsapolása, most pedig az elhibázott uniós agrártámogatás, illetve a közmunkaprogramok rontják tovább a helyzetet – világított rá a főbb pontokra.

- Fabók Ágnes -

A cikk folytatását a Napló pénteki számában, vagy a naplo.hu-n olvashatják.