Méreg az irodalomban

Debrecen - Shakespeare mérgeitől Mann ózonjáig - polihisztor írók és kémiai mítoszok címmel Lente Gábor tart előadást a Science Café hetedik állomásaként.

A Debreceni Egyetem tudományos előadássorozata, a kéthetente jelentkező Science Café szokatlan környezetben, az intézmény falain kívül népszerűsíti közérthető, olykor játékos formában a legfrissebb, legérdekesebb tudományos eredményeket.

A mostani előadás témája a kémiai mítoszok, illetve tévhitek témaköréhez kapcsolódik, mégpedig szépirodalmi megközelítésben. Az alapötletet a 2011-ben megjelent „100 kémiai mítosz” című könyv adta, amelynek egyik szerzője Lente Gábor, a Debreceni Egyetem Szervetlen- és Analitikai Kémiai Tanszékének egyetemi docense.

- Bár kézenfekvő lenne, Agatha Christie - aki talán a legismertebb méregkeverő - nem került be az előadás tematikájába, hiszen az most elsősorban a szépirodalom természettudományos érdekességeit veszi „górcső” alá. A sci-fi-ről azonban lesz szó Isaac Asimov személyében, aki elsősorban tudományos fantasztikus regények szerzőjeként ismert, ám kevesen tudják róla, hogy civilben kémiaprofesszor volt.

Az ókortól napjainkig teszünk képzeletbeli természettudományos utazást az irodalmi alkotások segítségével, kezdve az Iliásszal és az Odüsszeiával, folytatva a sort Shakespeare műveivel, akinek több drámájában kapnak központi szerepet a különböző mérgek, elég, ha csak Hamlet apjának halálára, vagy a Rómeó és Júlia híres zárójelenetére gondolunk.

Nem maradhat ki természetesen a hazai írók képviseletében Jókai Mór és Mikszáth Kálmán sem, akiknek - többek között - az ózonnal és oxigénnel kapcsolatos tévhiteket köszönhetjük.

És végül a címben szereplő Thomas Mannról is ejtsünk szót: a Varázshegy című regényében ő is keverte az ózont az oxigénnel egy röntgenkészülék működésével kapcsolatban, és természetesen az is a természettudományos területhez köti a regényt, hogy az egy TBC-szanatóriumban játszódik.

Tökéletes méreg persze csak a regényekben létezik, hiszen ma már egy természettudománytól teljesen távol álló ember is tudja a televíziónak, internetnek köszönhetően, hogy egy laboratóriumban csodákra képes a modern technika - mondta az unideb.hu portálnak Lente Gábor.

Az előadás időpontja: 2014. február 5. szerda 15 óra

Helyszín: Fórum Bevásárlóközpont, Libri Könyvesbolt (Debrecen, Csapó u. 30.)

Debreceni Egyetem