Fantáziára utaltabbak

Hajdú-Bihar - A nemzetközi megemlékezés célja felhívni a figyelmet a látássérültek helyzetére. A vakok és gyengénlátók nemzetközi napját 1988 óta tartják október 15-én.

A fehér bot a vakok utcai közlekedésének közismert és elengedhetetlen segédeszköze. Alkalmazásának gondolata a francia Guilly d’ Herbemont grófnőtől származik. A párizsi utcán sétálgatva többször megfigyelte a nagy jármű- és személyforgalomban félénken és bizonytalanul közlekedő vakok állandó veszélyeztetettségét. Az 1920-as évek végén Párizs forgalma egyre fokozódott. A vakok segítésének lehetőségéről tárgyalt az édesanyjával, aki nem értett egyet a lánya igyekezetével, és inkább irodalmi művek Braille-rendszerű átírását javasolta, amely igen divatos tevékenység volt a magas társadalmi rétegek hölgyeinek körében. A kérdéssel mégis tovább foglalkozva egy könnyen felismerhető eszköz kézben hordásának a gondolatát vetette fel. Így jutott a „fehér bot” használatának a szükségességéhez, amelyet úgy a járművek vezetői, mint a gyalogosok távolról felismernek, és látják, hogy közöttük vak ember közlekedik.

A fehér bot használata fokozatosan terjedt el Európában és csaknem az egész világon.

Információink mintegy 90 százalékát vizuális élményeinkből nyerjük, így természetes, hogy csak nagyon nehezen tudjuk elképzelni, miként lehet a kép, a látvány, azaz a látás nélkül létezni – írta a Vakok és Gyengénlátók Egyesülete tatabányai szervezetének egy tagja.

Nem világtalanok! Világos?

Még a szótól is elborzadunk: vakság. Áltapintatból a vak embereket elnevezték világtalanoknak, pedig nem szeretik ezt a titulust (az ő világuk fantáziára utaltabb, mint látó társaiké), ahogy elutasítják a szánalmat is. Helyette értelmes segítségre várnak, hogy tanulhassanak, dolgozhassanak, gyermekeket nevelhessenek, és hasznosan élhessék le az életüket. A társadalom szemlélete lassacskán változik a vak és gyengén látó emberek irányában, de sok még a tennivaló mindkét fél részéről annak érdekében, hogy az esélyegyenlőség maradéktalanul megvalósuljon. A nem látó ember ugyanolyan értékű személy lehet, mint bárki, tudása, kultúrája, előadókészsége ugyanolyan, illetve lelkileg néha több is, mint egy egészséges emberé.

Ma már ugyanúgy használ számítógépet a nem látó ember megfelelő program segítségével, mint bárki. Egyetemekre, főiskolákra járnak tehetséges tanulók, akik nem látnak. Ezen a napon – október 15-én – fennhangon mondjuk: ne sajnáljanak, segítsenek minket – kéri a vakok nevében a levélíró.

HBN