A hősök öröksége tovább él

Debrecen - A Honvédség és Társadalom Baráti Kör Debreceni Szervezetének hadisírgondozói, a Bocskai-dandár állománya, a Katonasulisok (Gábor Dénes Elektronikai Műszaki Szakközépiskola és Kollégium, I. Rákóczi György Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium, Szent József Gimnázium, Irinyi János Gimnázium, Szakközép- és Szakiskola) és civilek, illetve a Bocskai István Bajtársi Egyesület tagjai ebben az évben is összefogtak a Honvédtemető, a Köztemető illetve az Orosz Hadifogoly- és Járványtemető kitakarítására. Az elmúlt héten lelkes önkéntesek szedték és gereblyézték a gazt, az elszáradt faleveleket és szemetes konténerekbe gyűjtötték össze, illetve megtisztították a sírokhoz vezető ösvényeket és utakat. A diákok és a katonák együtt ragadtak ecsetet és festették újra a sírköveken szereplő feliratokat, így tűntek elő ismét a feledés homályába veszett katonák nevei, születési idejük és halálozásuk dátumai. Ezzel a kitartó és sokszor nem könnyű munkával újul meg időről időre a Honvédtemető, hiszen egykor ez volt Debrecen legszebb parkja, ahova rengeteg cívis járt ki emlékezni a csatákban elhunyt szeretteire, ismerőseire. Egykor Szabó Magda és Oláh Gábor is itt vetette papírra gondolatait.

A múlt században Debrecenben nagy kultúrája volt a katonai hagyományok ápolásának. Az 1849. augusztus 2-i debreceni csatában elhunyt 48-as hősöket rejtő sírdombon alakították ki az 1860-as években a Honvédtemetőt, és 1915-ben az országban elsőként létesítettek hősi temetőt a honvéd sírok mellett. A közös hadügyminisztérium Márk Endrének, Debrecen polgármesterének levélben köszönte meg „a lakosság impozáns részvételét az ünnepélyes megnyitón.” A Honvédtemetőben nyugszanak az 1848-as honvédek mellett az I. és a II. világháború hősi halottai, valamint a híres Miklóssy-család három férfi tagja is itt lelt örök nyugalomra. Tőlük nem messze található U. Szabó Gyula a debreceni református főgimnázium kivételes tehetségű fiatal tanárának síremléke, a kivételes oktató tartalékos zászlósként érkezett a frontra, majd 1914. októberében életét vesztette. Illetve itt kaptak végső nyughelyet a közös hadsereg egykori hősein kívül a magyar királyi, illetve az osztrák császári-királyi hadseregben szolgált bakák is (pl. a prágai születésű Cadek Josef, a csengeri Zubori Sándor, az Asbach-i születésű Keppelmüller Franz, és még sorolhatnánk hosszasan a neveket). Az ő emlékhelyeik sem merülnek feledésbe, hiszen a temetőtakarításon mindenki egy emberként dolgozik a sírok rendben tartásán.

Többek között az ő emlékük ápolása a legfontosabb feladata az utókornak, hogy hősiességük ne merüljön a feledés homályába, mivel egykor Debrecen és a katonaság szoros kapcsolatban állt egymással, hiszen a város számos pontján több laktanya és katonai létesítmény is működött és rengeteg alakulat állomásozott itt. (39. császári és királyi gyalogezred, Hármas honvéd gyalogezred, M. kir. 80. honvéd gyalogdandár, M. kir. 4. lovasdandár, M. kir. 2. honvédhuszár ezred, II. Vilmos német császár és porosz király nevét viselő cs. és kir. 7. huszárezred). Ezen hősök emlékének megőrzése és ápolása egy város életében elengedhetetlen, hiszen ők legdrágább kincsüket: az életüket adták a hazáért.

bocskaidandar.hu