Magyaros ízek, a hagyományhoz híven

Nagyrábé - Senki sem maradt éhen, a hetedik alkalommal megrendezett Sárrét íze fesztiválon.

A rotyogó pörkölt, házi tyúkleves és a finomabbnál finomabb ételek illatát már az utca elején lehetett érezni. Az igazán nyárias napsütötte időben többszáz ember látogatott el az immár hetedik alkalommal megrendezett főzőversennyel egybekötött Sárrét íze fesztiválra. A falubeliek mellett a környező településekről és más megyékből is szép számmal érkeztek érdeklődők az eseményre. A főzőversenyen 76 résztvevő indult, s minden csapat az általa képviselt település jellemző ételeit készítette el. Igazi különlegességnek ígérkezett például a Békés megyei Vésztőről érkezett csapat gombás marhapörköltje. Farkas János csapatvezető elárulta: 4-ik alkalommal vesznek részt az eseményen, egyszer már nyertek, de mindent megtesznek azért, hogy idén is az övéké legyen legfinomabb.

Házi alapanyagok

Egy karnyújtásnyira a vesztőiektől, egy másik sátorban 5-6 asszony sürgött-forgott. A bihardancsházi Lila akác nyugdíjas klub egy egész menüsorral készült ugyanis, melyben a gyöngy tyúkhús leves mellett sült tyúkot, káposztasalátát és hájas tésztát készítettek. Nem nagy titok, hogy az igazán finom húsleves titka a házi tyúk, a friss zöldség és a nagyon lassú főzés. – Itt minden alapanyag friss, a leveshez szükséges reszelt tésztát is most gyúrjuk. Minden úgy készül, mint a nagyanyáink idejében, így a hájas tésztát is házi lekvárral töltjük meg – mondta Kiss Piroska, aki rögvest meg is kóstoltatta velem a frissen készült ízletes süteményt.

Vándorkupa

A nagyrábéi művelődési központ udvarán tovább sétálva egy igazi profi csapattal is találkoztam, akik második éve őrzik, a legjobbnak járó vándorkupát. A hajdúböszörményi csapat, több fogásos menüt állított össze, köztük a település egyik különleges ételét a Bezermeni ragulevest. – Régen a szegények, szinte a semmiből készítették el a napi betevőjüket, ám a mai fiatalok a nemzetközi konyhával sokkal jobban tisztában vannak, mint a magyar ételekkel. Mi szeretnénk, feleleveníteni a hagyományt, s megismertetni velük tájegységünk jellegzetes ízeit – fogalmazott Gajdán Antalné, a Hajdúböszörményi Gasztronómiai Egyesület vezetője.

A fesztiválon kicsit és nagyok egyaránt jól szórakoztak, ismeretlenek és ismerősök együtt vigadtak, s egy biztos: a nap végére senki nem maradt éhen.

HBN

A juhásznak jól van dolga...

A pásztorélet ősi hagyományai szerint Szent György napján hajtják ki az állatokat

a szabad ég alá. Így történt ez Nagyrábén is, ahol a fesztivál keretében juhkihajtással és birkanyírással emlékeztek meg az eseményre. Itt találkozhattunk „Nagyrábé arcával”, a 72 éves Sáfián Tiborral is, aki több mint 40 évig volt juhász. – Az 1600-as évek óta ezzel foglalkozott a családom, s bár a szüleim nem szerették volna, ha én is juhász leszek, nem tudtak róla lebeszélni. Sokan azt gondolják, mint az már a népdalban is elhangzik „a juhásznak jól van dolga”. Pedig igazán kemény munka ez. Nem csak vigyázni kellett ezekre az állatokra; naponta 300 birkát kellett megetetni és megfejni, életem során pedig több mint 10 ezer bárányt segítettem világra – tudtuk meg Sáfián Tibortól.