Kossuth Lajos is a díszpolgáruk

Hajdúszoboszló - A Bocskai István Hagyományőrző Egyesület Hajdúságtörténeti konferenciát rendezett a fürdővárosban.

Minden mai hajdút, az egyesület vezetőit, a konferencia résztvevőit és Kossuth Lászlót, a történelmi Kossuth-család képviselőjét külön köszöntötte Hajdúszoboszlón a városháza Bocskai Dísztermében dr. Sóvágó László polgármester április 12-én. A konferencia értékét a felkészült előadókon túl azok a megszólalások, hozzászólások adják, melyek előbbre viszik a hajdúság történetét, kutatásait, a hajdúvárosok múltjának feltárását – mondta, majd felhívta a figyelmet: a városháza emeleti tárlóiban a város és az ország zászlói előtt Maghy Zsolt magángyűjteményéből egy külön kiállítás található Kossuth-bankókból.

Emlékezés és előkészítés

Tizenöt éve működik a Bocskai István Hagyományőrző Egyesület, amelynek fő célja a Bocskai által vezetett szabadságharc 400. évfordulójáról való megemlékezés és annak előkészítése. - A hajdúk letelepítésének jelentőségét az 1848-as forradalom és szabadságharcban való részvételüket szeretnénk ma is megünnepelni. Bocskai István szelleme, figyelme a magyarságnak, történelmünknek az egyik legnagyszerűbb példája, melynek nagyságát soha, senki sem vitatta - tájékoztatott Cs. Nagy Zoltán, az egyesület elnöke a rendezvényről.

Kossuth Lajos szerepéről szólt a független Magyarország megteremtésében dr. Miru György, a Debreceni Egyetem docense előadásában. 1848. április 11-e a szabadságharc törvényeinek szentesítése, 1849. április 14-e a Habsburg Ház trónfosztása.

Április kétszer

Ez a két áprilisi időpont sajnos feledésbe merül március 15-e nagysága mellett és egy kicsit méltatlanul keveset foglalkoznak ezzel a két nappal. A közvéleményben egyik időpontot sem találni meg, mindkettőt március 15-e integrálta. Kossuth Lajos szerepe elévülhetetlen a független Magyarország megteremtésében. 1848. április 13-án érkezik Debrecenbe, a forradalom és szabadságharc lendületében előkészítik a Habsburg Ház trónfosztását kimondó csonka parlament ülését.

A Debreceni Nagytemplomban tartott országgyűlésen egy akarattal egyhangúlag mondta ki az Országgyűlés Magyarország függetlenségét. Az Amerikai Függetlenségi Nyilatkozat mintát adott Kossuthnak, éjszakánként saját maga írta, az utolsó részeket már diktálta a nyilatkozatból. Április 19-én fogadta el a Magyar Országgyűlés e nyilatkozatot, mely egyúttal a modern magyar állam megszületése az ország szuverenitásának, függetlenségének kinyilvánítása.

Komoly hagyományt jelent a későbbiekben és ez lesz a kiegyezés alapja is a tárgyalásokon - folytatta. Dr. Nyakas Miklós történész előadásában utalt arra, hogy a hajdúvárosok igen nagy szerepet vállaltak a 48-as szabadságharc katonai toborzásában, kiállításában. Sillye Gábor, Hajdúböszörmény egykori kapitánya, a hajdúkerület kormánybiztosa megbízást kapott, hogy állítson ki egy csapatot az 52. és 53. zászlóaljba, és így hozta létre a 17. Bocskai Huszárezredet.

A hajdúvárosok részvétele a napóleoni háborúkban folyamatos volt, a hajdúk „vérükkel adóztak” a császári udvarnak, vagyis adót nem fizettek, viszont katonákat adtak különböző háborúkba. Cs. Nagy Zoltán történész, nyugalmazott tanulmányi felügyelő hozzászólásában Kossuth Lajos és Szoboszló kapcsolatát méltatta, a technika segítségével megidézte Kossuth Lajos hangját.

A konferencia végén Sóvágó László polgármester átadta Kossuth Lászlónak Kossuth Lajos díszpolgári oklevelének eredeti másolatát. - Vélhetően van, aki nem tudja, hogy Kossuth Hajdúszoboszlónak is díszpolgára. 1886.december 30-án ülésezett a város közgyűlése, döntött díszpolgári cím adományozásáról.

A ma is fellelhető jegyzőkönyv szerint a 443. számú határozat a következők szerint rendelkezik : „Kossuth Lajos Hajdú-Szoboszló város díszpolgárává egyhangúlag és ünnepélyesen megválasztatik s az erről szóló okírat kiállításával és Kossuth Lajoshoz juttatásával elnök és főjegyző megbízatnak” - idézte a polgármester.

HBN