Krónikus vesebetegség: öt stádium van

Debrecen - Ma Magyarországon minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel él, s akkor még nem beszéltünk e páros szervünk egyéb megbetegedéseiről, így tehát nem is meglepő, hogy folyamatosan égtek a vonalak keddi két órás szakembertelefonunk során. Olvasóink ezúttal prof. dr. Balla Józsefhez, a DE OEC a Nefrológiai Tanszékének vezetőjéhez fordulhattak. A szakembert többek között vesecisztákról, vesezsugorról, transzplantációról is kérdezték a krónikus vesebetegséggel kapcsolatos panaszok mellett.

Már a háziorvos észreveszi, ha gond van a vesefunkcióval, s szakemberhez utalja a pácienst.

Ma Magyarországon közel minden tizedik ember krónikus vesebetegséggel él, s akkor még nem beszéltünk e páros szervünk egyéb megbetegedéseiről, így tehát nem is meglepő, hogy folyamatosan égtek a vonalak keddi két órás szakembertelefonunk során. Olvasóink ezúttal prof. dr. Balla Józsefhez, a DE OEC a Nefrológiai Tanszékének vezetőjéhez fordulhattak. A szakembert többek között vesecisztákról, vesezsugorról, transzplantációról is kérdezték a krónikus vesebetegséggel kapcsolatos panaszok mellett.

Laborvizsgálattal szűrhető

- Másfél éve diagnosztizáltak nálam krónikus veseelgételenséget egy rosszullét után (a szívével volt akkor probléma - a szerk.), de semmi utasítást nem adtak arra vonatkozóan, hogy mit is kellene tennem a továbbiakban. Mi ez a betegség, mire kell odafigyelni? - kérdezte debreceni olvasónk a szakembertől.

- Először is fontos elmondani, hogy ma már nem használjuk a krónikus veseelégtelenség szót, azt mondjuk krónikus vesebetegség. Ez pedig azt jelenti, hogy a vesefunkció valamilyen mértékben beszűkült vagy nincs még ugyan beszűkülve, de valamely meglévő krónikus betegség a későbbiekben rossz hatással lehet rá. A krónikus vesebetegségnek öt stádiuma van a vesefunkció romlásától függően. Ezt laborvizsgálattal lehet megállapítani, amit a háziorvos is megcsináltathat, s diagnosztizálni is tudja. Amennyiben úgy látja, hogy a romlás még nem olyan mértékű, akkor „saját hatáskörében” ad tanácsot a betegnek a teendőkről, ám ha a vizsgált GFR (Glomeruláris filtrációs ráta) 60 ml/perc alatti, akkor a pácienst a területileg illetékes nefrológiai szakrendelésre utalja - válaszolta prof. dr. Balla József. Hangsúlyozta, fontos, hogy a krónikus vesebetegséget okozó alapbetegséget ismerjük, gyógyítsuk, stabilizáljuk. Ilyen alapbetegségek a népbetegségek, azaz például a magas vérnyomás, a diabétesz, de okozhatja a vesefunkció romlást fokozott gyógyszerfogyasztás vagy ritka betegségek is, mint a policisztás szindróma vagy a IgA nefropáthia.

Ördögi kör

Következő telefonálónk a férje leleteit olvasta fel az orvosnak, s tanácsot várt azzal kapcsolatban milyen terápiát lehetne még kipróbálni, hogy csökkenjen a férje szérum kreatinin szinje. - 2010 novemberében diagnosztizálták nála a krónikus vesebetegséget, akkor a szérum kreatinin szintje 163 volt, azóta fokozatosan romlott, előfordult, hogy átlépte a 260-at is. Kapta a szükséges gyógyszereket, s betartotta az orvos által előírt fehérje, só- és zsírszegény diétát, azóta javult ugyan a kreatinin szint, de februárban megint megugrott 244-re. Mit tehetünk?

- Ez már a 4. stádium amikor is nagyon szoros nefrológiai kontrollra van szükség. Ez azt jelenti, hogy legalább havi egyszer vizsgálnia kell a szakembernek a beteget. Azt tudni kell, hogy ha a vesefunkció egy bizonyos szint alá csökken, akkor a megmaradó kevés ép veseszövetre sokkal nagyobb terhelés jut, ami viszont károsítja azt, tehát ezzel beindul az ördögi kör - kezdte válaszát a nefrológiai tanszék vezetője. Elmondta, az egyik legfontosabb, hogy az alapbetegséget gyógyítsuk, mert ott meg lehet fogni a vesefunkció további romlását, vagy legalábbis lehet rajta lassítani. Másodsorban a nefrológus előírása alapján kell csökkenteni a fehérjebevitelt, s a megfelelő gyógyszert szedve (a nevét a reklám miatt nem írhatjuk le) megelőzni és kezelni a fehérje anyagcsere okozta szövődményeket.

- Ebben a fázisban már kialakul a vérszegénység is, ezért mindenképp szükséges vérképző készítmények adása, s a vas pótlása is, mivel az már nem szívódik fel rendesen ebben az állapotban. Fokozottan ügyelni kell továbbá a kalcium és foszforanyagcsere egyensúlyára, ha szükséges, akkor fosztfátkötőt lehet szedni. A D-vitamin ellátottságot is korrigálni kell, s fokozottan figyelni a vizeletmennyiségre, káliumion-szintre és az ödémásodásra is - sorolta a professzor azokat a dolgokat, amikre a betegnek és családjának figyelnie kell a továbbiakban.

HBN-FÁ

A GFR és kreatinin

A Glomeruláris filtrációs ráta az aktív vesefunkciót jelző paraméter. Ez az érték a szérum kreatinin szintből számítható. Normál értéke 90 ml/perc fölötti. A kreatinin a vérben található, az izom aktivitásából származó salakanyag. Élettani körülmények között a vese által választódik ki a vérből, ám mikor a veseműködés lelassul vagy beszűkül, a kreatinin szint megemelkedik. Ez az oka, hogy a szérum kreatinin szint alkalmas a vese működésének vagy a GFR-nek a becslésére.

Az öt stádium:

1. stádium: A GFR értéke a normál tartományban mozog, 90 ml/perc fölötti.

2. stádium: A vesekárosodás mértéke enyhe, a GFR 60-89 ml/perc között.

3. stádium: Mérsékelt vesekárosodás, a GFR értéke 30-59 ml/perc.

4. stádium: Súlyos vesekárosodás, a GFR 15-29 ml/perc.

5. stádium: „Végstádiumú vese”, a GFR szint 15 ml/perc alatti.