Csak a tudáson át vezet a kiút

Debrecen - A közgazdász szerint ma a technológiai fejlesztés a kulcs a sikerhez.

A magyar nemzetgazdaság rákfenéje, hogy az alacsony hozzáadott értékre van építve, de ezzel nem termeli ki azt a forrást, ami egy élhető társadalom fenntartásához szükséges – jelentette ki sajtótájékoztatóján dr. Róna Péter közgazdász, jogász, aki a HBM Kereskedelmi és Iparkamara meghívására érkezett Debrecenbe, és kedden délután A magyar gazdasági modell - és annak hiánya címmel tartott előadást a Kölcsey Központban.

Rések

– A multicégek tömegcikkeket gyártanak, azonban a világgazdaság legfejlettebb rétegét a réspiacokra termelő kis- és középvállalkozások jelentik, melyek fejlett technológiával dolgoznak. A japán Shimano cég mindössze 2000 alkalmazottjával a világ 60 százalékát látja el kerékpár-sebességváltóval; folyton kutatnak, fejlesztenek, nem lehet utolérni őket! – magyarázta a réspiaci stratégia működését. – Ma egy vállalkozásnak csak egyetlen dologban kell jónak lennie, de abban nagyon! – összegezte. Rámutatott, a tudomány és technológia órási jelentőségű a környezet védelmében is, hiszen azt megóvni és fenntartani csak emelt szintű tudással lehet.

Kettősség

– Magyarországon jellemző a félkész áru előállítása és a bérmunka; a Mercedes gyárában sem a miénk a szellemi tartalom, hanem a Mercedesé – fejtette ki a közgazdász. – Hiába rakosgatunk az ország költségvetésében ide-oda összegeket, a baj az, hogy a teljesítményünk alacsony, mert nem vagyunk képesek elegendő hozzáadott érték termelésére.

Róna Péter szerint ez a hiányosság a hazai gazdaság duális szerkezetéből fakad: a nagy cégeket bőkezűen támogatja az állam, a kis- és középvállalkozói szektort nem eléggé. Ezen húsz éve fennálló probléma miatt utóbbi nem tud megerősödni. A közgazdász megjegyezte: nem csak e kettő között nincs esélyegyenlőség, számos intézkedés torzítja tovább a helyzetet, mint például a napjainkban egyes vállalatokkal kötött stratégiai megállapodások.

– Az államnak semlegesebbnek kellene lennie – jegyezte meg.

Felemelkedés

Egyetemi keretszámok kapcsán kijelentette: az oktatás és kultúra terén ez a kormány a legrosszabb, legdestruktívabb úton jár!

– Míg a tizenkilencedik század közepétől a huszadik elejéig a munka és a tőke közti harcról szólt a történelem, a 60-as években kezdődött folyamat során előretört a technológia és a tudomány; ma a tudás irányítja, szervezi, rendezi a tőkét és a munkát, nem fordítva – fejtette ki. – Ha egy tehetséges diák nem tudja kifizetni az egyetemi tandíjat és elmegy péknek, az a társadalom valós érdekével áll szemben. A szegénysorban élők felemelkedését meggátolni tragikus hiba – intett. Debrecennel példálózva pedig megjegyezte: a tudomány és kultúra számít, nem a foci; stadiont akkor kell építeni, ha a tudásunk segítségével meggazdagodtunk.

Nem veszik komolyan

– Magyarországnak a szegénységből az egyetlen kitörési lehetősége a tudáson át vezet, ha ezt elhibázzuk, nincs semmi, mindig Európa melósai leszünk! A kormányok 20 éve nem érzik ezt, nem veszik halálosan komolyan, nincs rá stratégiájuk – mondta Róna Péter. – Az elmúlt 40 évben a nyugati társadalmak gazdaságtörténete arról szólt, hogy nagyon tudatosan kitelepítették az alacsony hozzáadott értékű munkát Ázsiába, újabban Közép-Európába, hogy helyet csináljanak a magas hozzáadott értékűeknek. Ehhez rendkívül okos oktatáspolitikát folytattak és hozzá a minőséghez való ragaszkodás kultúráját is erősítették.

HBN-SzT