Ma is tiszteletet parancsol

Debrecen - Száz éve épült a debreceni Püspöki Palota.Bár a cívisek puritán életet éltek, az emeletes házakat palotának nevezték – osztotta meg a Püspöki Palota nevének eredetét Bölcskei Gusztáv református püspök, amikor pénteken felavatta a száz éves épület falán elhelyzett emléktáblát.

Az ünnepségen felszólalók szerint a „sokat látott” és „ma is tiszteletet parancsoló” ház a akkori segédlelkész szolgálati lakás, illetve parókia helyére épült. Korábban itt állt Méliusz Juhász Péter vagy Hatvani István háza is. Többek között 51 bérlakást, 31 üzlethelyiséget és 5 műteremlakást foglalt magába; a telektulajdonos és beruházó református egyház a közép- és nagypolgári családok igényeit felméreve döntött a megépítéséről – mondta el dr. Baráth Béla Levente egyetemi docens.

Két pályázat volt

– A három évig tartó előkészületek egy szakmailag rosszul kiírt és sikertelen tervpályázattal kezdődtek. A második alkalommal már 42 pályázat érkezett, Bálint Zoltán és Jámbor Lajos elképzelései nyertek. Többek között Tóth Árpád édesapja, Tóth András szobrász alkotása is díszíti az épületet, mely 15 hónapig készült – idézte fel az előadó, és emlékeztetett arra is, hogy sok neves lakója volt a háznak, például Szabó Elek (Szabó Magda édesapja), Hajós Alfréd építész, Dienes János festőművész, Holló László festő.

A református egyház jelentős szerepet játszott Debrecen XX. század eleji fejlődésében, sok épületet emelt 1910-14 között; ahogyan országszerte bekapcsolódtak az építészeti konjunktúrába az egyházak.

A Püspöki Palota létrejötte fontos volt az egyház és a város akkori vezetése számára igen lényeges szempontok miatt is: így az ifjúság, a jótékonykodás, a hitélet területén végzett tevékenység; a református elemi és középiskolai fejlesztés, illetve a református felsőoktatás átszervezése anyagi hátterét hosszabb távon biztosította – tudhatta meg az emléktábla avatás közönsége.

HBN