Tíz forintból nyolc uniós

Debrecen - Az idei 625 milliárd helyett jövőre 755 milliárd forint jut agrár- és vidékfejlesztésre.Tavaly a magyar mezőgazdaság rekordmértékben járult hozzá a GDP-növekedéshez. Az ágazat által produkált 29 százalékos kibocsátás-növekedés volt az egyik legjelentősebb a rendszerváltozás óta - jelentette ki Czerván György, a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára a Farmer Expo megnyitóján.

Pengeváltás

Nem osztotta az agrárpolitikus optimizmusát a Magyar Állattenyésztők Szövetsége elnöke, mondván: a jelenlegi kormány sem volt képes gátat szabni az állattartás húsz éve tartó sorvadásának; olyannyira, hogy lassan a saját állampolgárait sem lesz képes hazai élelmiszerrel ellátni Európa egykori éléskamrája. A szakember sürgette az egyes ágazati stratégiák mielőbbi elfogadását és azokhoz a megfelelő források hozzárendelését. "Közmunkából, meg adománymalacból nem lesz árutermelő ágazat; ideje lenne eldönteni, hogy milyen szerepet szánunk a kis- és milyet a nagyüzemeknek" - mondta, és az éles kritikára nem is maradt el az államtitkári riposzt. Czerván György elismerte, hogy a magyar mezőgazdaságon belül az állattenyésztés 37 százalékos aránya a növénytermesztés 63 százalékos túlsúlyához képest nem egészséges, igyekeznek is ezen javítani, "de azt látni kell, hogy az Unió közös agrárpolitikája finoman szólva nem állattenyésztés-párti, amikor a támogatások elosztásáról van szó. Ugyanakkor szerinte örülnünk kell annak, hogy a közös agrárpolitika 2014-2020 között folytatódik, hiszen míg a magyar mezőgazdaság részaránya csupán két százaléka az EU agráriumán belül, a támogatások 3,5 százaléka nekünk jut.

Marad az Áfa

- Azok a honfitársaink, akik időnként uniós zászlókat égetnek, jó ha tudják, hogy az idei 625 milliárd helyett jövőre 755 milliárd forint jut Magyarországon agrár- és vidékfejlesztésre, és ennek az irdatlan pénztömegnek a 83 százaléka a közösségi kasszából érkezik. Több száz milliárd forintról beszélek, amit saját erejéből az ország aligha lenne képes előteremteni - emlékeztetett az államtitkár a Farmer Expo keretében rendezett gazdafórumon. Czerván György is tudja, hogy a hazai agrárium idei teljesítménye messze elmarad a tavalyi mögött, aminek oka elsődlegesen az időjárás. Idén regisztrálták hazánkban az elmúlt 112 év legszárazabb márciusát, de a tavaszi fagyok, a jégverések, és a huzamosabb ideje tartkó légköri aszály is csak rontott a helyzeten. "Kenyérgabonából egymillió tonna talán exportra is jut, azt azonban csak remélhetjük, hogy kukoricából megterem az ország idei szükséglete" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az eddig beérkezett kárbejelentések már mintegy 400 ezer hektárnyi területet érintenek, és az aszálynak még nincs vége. Az ágazati stratégiákat hiányoló megjegyzésre Czerván György azt mondta, hogy bár a sertéságazat fejlesztési stratégiája már elkészült, a jelenlegi forráshiányos időszak nagyon nem kedvez a bevezetésének. Az állattenyésztők által kért (követelt) Áfa-csökkentésre az államtitkár szerint mostanában biztosan nem lesz mód, hiszen ebben a körben az áfa öt százalékra csökkentése rövid távon 240 milliárd forintos rést ütne a költségvetésen, amit nincs honnan pótolni.

HBN-PA

Rendkívüli intézkedések