2012.07.09. 07:45

Több száz milliós károk a hajdú-bihari állattartó telepeken

Hajdú-Bihar - Van olyan állatartó társaság a megyében, ahol már százmilliós károkról beszélnek.

Hajdú-Bihar - Van olyan állatartó társaság a megyében, ahol már százmilliós károkról beszélnek.

A baromfitartók a napok óta tartó kánikulában hiába szellőztetik az ólakat, ritkítják az állományt és locsolják a tetőt, egyre több állat pusztul el a hőség miatt. A szarvasmarhával foglalkozók még viszonylag szerencsésnek mondhatják magukat, hiszen nekik "csak" a csökkenő tejhozam okoz fejtörést, miközben mondjuk a csirkések vagy a libások nem győzik összeszámolni a hőgutától elpusztult jószágaikat. "A helyzet tragikus; egyre több kacsa és liba pusztul el a melegben, amelyek pedig túlélik ezt a szaharai hőséget, azoknak a súlya nemhogy gyarapodna, de csökken. Ezért aztán a vágóhíd sem tud folyamatosan dolgozni, kényszerűségből műszakok maradnak el. Máris százmilliókban mérhető a kár, és ha hinni lehet a meteorológiának, a kánikulának még nincs vége" - vonta meg az elmúlt napok szomorú mérlegét Szabó Miklós, az évente 1,5 millió libát és 3 millió kacsát előállító Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója. A Baromfi Terméktanács több milliárd forintos kártételtől tart, ezért a vidékfejlesztési miniszterhez fordultak. Azt kérik, hogy a tárca mielőbb méresse fel a tényleges károkat és készítse elő a a kártalanításukat.

(Hő)stresszelnek a jószágok

Több milliárd forintos kárt okoz a hazai baromfitartóknak a rendkívüli meleg, mert az állatok jelentős része (az óvintézkedések ellenére) hőstresszben elpusztul. Amelyek pedig túlélik az extrém időjárási körülményeket, azoknak a súlya sem gyarapszik, inkább csökken - értesült a Napló.

Százmilliós a kár

A szaharai hőség főként a nagytestű pulykákat viseli meg, ezeknél jelentős az elhullás, de a nem klimatizált állattartó telepeken a kacsák, a libák és a broilercsirkék is komoly veszélyben vannak. A terméktanács szakemberei arra figyelmeztetnek, hogy az állatok elhullása és a nem megfelelő súlygyarapodásuk akár a fogyasztók ellátásában is okozhat problémát, ezért fordultak a miniszterhez sürgős segítségért. "A napok óta tartó kibírhatatlan meleg miatt kevesebb a vágásérett jószág, ez viszont a feldolgozóban komplett műszakok kieséséhez vezet. Mindent összevetve azt kell mondanom, hogy a cégcsoporunknál a kánikulával összefüggésben már eddig is százmilliós nagyságrendű kár keletkezett; és a hőségnek még nincs vége" - mondta el Szabó Miklós, a Tranzit-Ker Zrt. vezérigazgatója, aki szerint az ágazatban kialakult helyzet mostanra tragikussá vált.

Szerencsés tojótyúkok

Földesen a Rákóczi Mezőgazdasági Kft. nemrégiben alakította át a telepei egy részét az uniós állatjóléti előírásoknak megfelelően, és bár ez nem volt olcsó mulatság, máris látják a hasznát. Bíró Pál főágazatvezető arról tájékoztatott, hogy a klimatizált ólakban a tojótyúkok mit sem vesznek észre a kinti kánikulából. "Az istállókban 8-10 fokkal alacsonyabb a hőmérséklet, mint a szabad ég alatt, ezért aztán nálunk nincs a megszokottnál nagyobb arányú elhullás, sőt a tojástermelésen sem érezzük a nagy meleg kártékony hatását" - fogalmazott a szakember, hozzátéve, hogy folytatják a többi ólukban is a technológiai korszerűsítést. - A marháknál még hagyján, bár a tejelő teheneknél a hőség miatt mérhető 10-15 százalékos hozamcsökkenés se öröm, de a sertéseknél (a zárt tér okán) sokkal nagyobb a baj - válaszolta érdeklődésünkre Juhász István, a hajdúszováti HVB Zrt. vezérigazgatója. Elmondása szerint hiába a klimatizált istállók, a léghűtő berendezéseket nem 40 fokos kánikulára tervezték. Mint tőle megtudtuk, főleg az előrehaladott vemhes állapotban lévő kocáknál fordul elő hőguta, de a szoptatós anyaállatoknál sem kizárt hasonló eset. "Kevesebbet eszik a jószág, és azt is rosszabbul hasznosítja, mint ha hűvösebb az idő. Gyakorlatilag kétszer fizetjük meg az energia költségét; az állatok által a testük hűtésére elhasznált energiát a takarmánygyórtóknak, a klímaberendezés által felhasznált áramot pedig az áramszolgáltatónak" - utalt az elszabadult költségeikre a szakember.

HBN | Petneházi Attila

Fotó | Derencsényi István