Röghöz kötés - DEHÖK: Értik és megértik, de…

Debrecen - Büntetés helyett motiválásra volna szükség a DEHÖK tisztviselője szerint.A Debreceni Egyetem Hallgatói Önkormányzatának (DEHÖK) elnöki megbízottja számított arra, hogy az Alkotmánybíróság döntése miatt nem léphet életbe a felsőoktatási hallgatói szerződésekre vonatkozó kormányrendelet, vagyis alkotmányellenes az állami ösztöndíjasok röghöz kötése. Dr. Kőmíves Péter Miklós emlékeztetett arra, hogy a problémás ügyben annak idején maguk a hallgatói önkormányzatok kérvényeztek eljárást dr. Szabó Máténál, az állampolgári jogok országgyűlési biztosánál, s az ombusman a felvetéseikkel egyetértve fordult az Alkotmánybírósághoz. – Szabó Máté érveléséből visszaköszöntek a saját meglátásaink, így például az, hogy a kormányrendelettel alapjogot korlátoznak, miközben arra csak rendkívüli esetben van lehetőség. Sérülnének a szabad munkavállaláshoz való jogok is, hiszen a szerződő hallgatóknak a későbbi kényszerű magyaroszági munkavállalással esetlegesen méltatlanul alacsony bérezést kellene elviselniük éveken át. Felvetődött továbbá a diszkrimináció problémája, ugyanis a szerződés alapján nem ugyan az vonatkozna egy határon túli magyarra, mint egy anyaországira – sorolta az elnöki megbízott, fájlalva, hogy az oktatási államtitkárság azon kívül, hogy hébe-hóba kért szakmai anyagokat, valójában nem folytatott velük érdemi egyeztetést az ügyben.

Kőmíves Péter Miklós hangsúlyozta: értik és megértik a kormány érveit, hogy aki az állam pénzén tanul, az a hazája javára fordítsa a tudást. De ennek érdekében valamilyen motivációs rendszert kellene kitalálni büntetés helyett. Szerinte a frissen végzők jelentős része azzal szembesül, hogy képtelen önálló életet kezdeni, s néhány évi kínlódás után kényszerből dönt a külföldre távozás mellett. – A felsőoktatásból kikerülők az adózáson keresztül visszafizetik a kitaníttatásuk árát – fogalmazott arra a felvetésre, hogy egyetértene-e egy későbbi, már munkába állás utáni képzési díj visszafizetéssel. Úgy látja, a labda most a kormány térfelén pattog, s szerinte kedvezően, a párbeszéd irányába fog változni az Emberi Erőforrások Minisztériuma magatartása, amire a közelmúlt személycseréiből következtet.

Szigorúbb felvételit?

Üdvözölte az Alkotmánybíróság döntését, s az nem érte váratlanul Pálfi Gabriella első éves egyetemi hallgatót, aki úgy érzi, a röghöz kötéssel teljes mértékben megvonnák a megélhetés lehetőségét a fiataloktól, ráadásul korlátozták is a jogaikat. – Megoldás lehetne, hogy a külföldön a szakmájukban elhelyezkedők fizessék be a költségtérítés összegének felét, de ne milliós összegeket. Szigorítanám továbbá a felvételit, hogy valóban csak a legkiválóbbak kerüljenek be az egyetemekre. Elsősorban munkahelyekre lenne szükség, és akkor a fiatalok sem vándorolnának tömegesen külföldre. Nem egy ismerősöm van, akik végzett az egyetemen és azóta tartós munkanélküli. Ezen tapasztalatok miatt én is gondolkodom, hogy ha itthon nem találok munkát, külföldön próbálok szerencsét - mondta.

HBN-RaL, TZ