Amire nem vagyunk büszkék Debrecenben 1.rész

Íme, ezekre tényleg nem vagyunk büszkék. Valamire ezért, valamire azért. Nem írom, melyik micsoda, hogy hol van és ki a felelős, amiért így néz ki. Felesleges. Sokszor írtunk mi is, mások is róluk. Nem volt értelme eddig sem.

Aki tehetne ellene, azt úgy tűnik nem érdekli, akit bosszant, az pontosan tudja mit lát a képeken és mit lát nap mint nap az utcán, aki meg nem tudja, az ne is tudja inkább.

Elgondolkodtató, miért hagyjuk, hogy semmi ne történjék ezeken a helyeken.

Tudom, hogy sok minden épül és szépül városunkban. De ha otthon hegyekben áll a mosatlan, hiába terítek le egy új szőnyeget a nappaliba. Örülnek neki, megköszönik, megdicsérnek, de aztán megkérdik, mért nincs egy tiszta tányér sem?

Igaz elmosogatni könnyebb, mint mondjuk eltüntetni egy nyilvános WC-t.

De az „érdekes”, hogy ha egy reklámtábla 10 cm helyett mondjuk 11,4 cm-re áll ki a fal síkjából, akkor azt pár napon belül le kell cserélni, különben bünti lesz! Egy emberi fekáliával teli lépcső viszont akár évtizedekig díszíthet egy buszmegállót?

Nos ezeken kár rágódni, úgysem fog változni semmi. Vagy mégis?

De ha csak mosogatószerre van pénzünk, ne vegyünk szőnyeget!