Püspökladányban toboroz a Magyar Gárda

Mint Deli Barnabás megyei

kapitánytól megtudtuk, semmilyen

akadályba nem ütközött

rendezvényük megszervezése,

mindössze a foglalás időpontját

kellett egyeztetniük a központban.

Arnóth Sándor

polgármestert – aki jelenleg nyári

szabadságát tölti – a HAON

munkatársa tájékoztatta az

eseményről.

Érdeklődésünkre elmondta nem

kívánja kommentálni a

toborzást.

– Nincs egyeztetési

kötelezettsége a központ

megbízott vezetőjének, azaz nem kell

engedélyt kérnie az

önkormányzattól, hogy milyen

rendezvénynek adhat otthont –

tájékoztatott, megjegyezve: ha a

rendezvény szabálysértő

lenne, akkor a rendőrség biztosan

intézkedne.

Keserű László

jegyző, akit szintén vakáció

közben sikerült utolérnünk, a

polgármesterhez hasonlóan

tőlünk értesült a

toborzásról. Elmondta, az

intézményvezető

felelőssége, hogy kinek adja ki a termet,

esetleges számonkérése pedig nem a

jegyző, hanem az önkormányzat dolga.

Próbáltuk telefonon elérni

Ajtai Lajosné

intézményvezetőt, de szombat este

nyolc óráig többszöri

hívásra sem jártunk sikerrel.

A délután folyamán

egyébként rendbontás

nélkül, mérsékelt

érdeklődés mellett zajlott a

toborzás, mely, mint Deli

Barnabástól megtudtuk,

inkább infomatív jellegű

elbeszélgetés a leendő tagokkal.

– Itt csak a jelentkezési

szándékukat jelezhetik az

érdeklődők, de teljes

értékű gárda taggá

csak akkor válhatnak, ha előtte fél

évig bizonyítják

elhivatottságukat, többek között

a segítőakciókban,

rendezvényeken és

demonstrációkon való aktív

részvétellel – ismerette az

eljárás menetét. Az

érdeklők és a rendezvényen

résztvevő gárdisták

között is voltak hölgyek. K.

Gyuláné

érdeklődésünkre elmondta,

idősebb fia már tag, s most azért

jöttek el a rendezvényközpontba, hogy

a fiatalabb gyermeke, a 21 éves Gyula is

jelentkezhessen.

– Régóta figyelem a gárda

tevékenységét, és

egyetértek velük. Ott voltam július

11-én (a Magyar Gárda mozgalom

újjáalakulása a budapesti

Szabadság téren – a szerk.)

és gondolkodom rajta, hogy magam is

belépek – mondta a kétgyermekes, 40

éves családanya.

Fia, Gyula arra a kérdésre, hogy

miért szeretne csatlakozni,

szűkszavúan csak annyit felelt:

„szeretnék a csapat tagja lenni, és

én is mindenben segíteni”.

A püspökladányi szervezetnek jelenleg

nyolc tagja van, s – mint Korai

Mátyás rajparancsnoktól megtudtuk

– rendszeresen tartanak gyűlést, s

szerveznek segítő akciókat.

– Legutóbb az 1920-ban

mártírhalált halt erdélyi

csendőrök tömegsírját

tettük rendbe, s most azért dolgozunk, hogy

a felszámolásra ítélt

területről vagy a temetőbe vagy a

templomkertbe kerüljön a sír –

mondta.

Előzmények: 

Gárda Egyesület

feloszlatásaJogerős 2009.07.02

A Magyar Gárda Egyesület

feloszlatása, mert a

Fővárosi

Ítélőtábla

csütörtökön

helybenhagyta a Fővárosi

Bíróság 2008.

december 16-i, a feloszlatást

első fokon kimondó

ítéletét. A

jogerős ítélet

szóbeli indoklásakor

Czukorné Farsang

Judit

bírónő

hangsúlyozta, hogy a Magyar

Gárda Mozgalom a Magyar

Gárda Egyesület

része, így a

feloszlatás

szükségszerűen

megszünteti a Magyar Gárda

szervezeti kereteit.

Vona Gábor, a

Jobbik és a Magyar

Gárda Egyesület

elnöke az

ítélethirdetés

után rögtönzött

sajtótájékoztatóján

kijelentette, hogy ez a

döntés a Magyar

Gárda

népszerűségét

növelni fogja.

A Magyar Gárda Egyesület

feloszlatását a

Fővárosi

Főügyészség

felperesként

kezdeményezte a

bíróságon, mert az

Egyesület

tevékenységét

alkotmánysértőnek

tartja.

Az ügyészség szerint

ezt bizonyítják a 2007.

december 9-én

Tatárszentgyörgyön

történtek is, amikor az

ügyészség

megfogalmazása szerint a

gárdisták nyílt,

cigányellenes

demonstrációt tartottak.

Az ügyészség

keresetével szemben az alperes

jogi képviselője,

Gaudi-Nagy

Tamás mindvégig

hangsúlyozta, hogy

egyrészt a Magyar Gárda

Egyesület nem azonos a Magyar

Gárda Mozgalommal,

másrészt pedig a

véleménynyilvánítás

szabadsága az ő

nézeteikre is vonatkozik.

A perben először

eljáró

Öcsödi

Ágnes

bírónő arra

hivatkozva, hogy megfenyegették,

visszaadta az ügyet, így a

Fővárosi

Bíróság

első fokú

ítéletét Pataki

Árpád bíró

hozta meg.

A Magyar Gárda

Hagyományőrző

és Kulturális

Egyesületet 2007

júniusában Vona

Gábor, a Jobbik elnöke

alapította. A Magyar

Gárda egy hónapon

belül, még 2007

júliusában megkezdte a

tagtoborzást és 2007.

augusztus 25-én avatta fel

első tagjait, akik fekete

egyenruhát viselnek, amelyen

árpádsávos pajzs

látható. A

Fővárosi

Bíróság 2008

decemberében született, az

Egyesület

feloszlatását

kimondó

ítéletének

indoklásában azt

állapította meg, hogy a

Magyar Gárda Egyesület

és a Magyar Gárda

Mozgalom szimbiózisban

lévő szervezetek, és

a gárdisták az

egyesülési joggal

visszaélve

megsértették

másoknak az emberi

méltósághoz

való jogát. A

Fővárosi

Ítélőtábla

csütörtökön

jogerősen feloszlatta a Magyar

Gárda Egyesületet a

korábbi fővárosi

bírósági

ítélet

helybenhagyásával. A

döntés indoklásakor

Czukorné Farsang

Judit bíró, a

Fővárosi

Ítélőtábla

tanácselnöke kiemelte, hogy

miután a Magyar Gárda

Mozgalom a Magyar Gárda

Egyesület céljait

szolgálja, a Mozgalom

tevékenységét az

Egyesület

tevékenységének

kell tekinteni. Az

Ítélőtáblának

azt kellett elbírálnia,

hogy a Magyar Gárda

Egyesület az úgynevezett

rendeltetésszerű

joggyakorlás határai

között maradt-e. Az

Ítélőtábla

szerint a Gárda

megsértette mások jogait.

A bírónő

hangoztatta, önmagában a

Gárda egyenruhája,

önmagában a Gárda

vonulása, önmagában

a szónoklatok tartalma nem lenne

feltétlenül

jogsértő, de ezek

együttes, kummulatív

hatása már

másként

értékelendő,

ráadásul eleve

konfliktusokkal terhelt, úgymond

"foglyul ejtett

közönség" előtt

tartották

demonstrációikat, ami

viszont a bíróság

szerint már az erőszak

veszélyét hordozza

magában.

Az Ítélőtábla

szerint a Gárda volt

főkapitányának

sárbogárdi beszéde

kifejezetten fajgyűlölő

megnyilvánulásokat is

tartalmazott, amikor a

zsidóságot

"idegenszívű

nemzetvesztőként"

aposztrofálta. Hasonlóan

túllépte a

véleménynyilvánítás

szabadságát a

Gárda a cigányokkal

kapcsolatos kijelentéseiben is.

Mindezek után a

bírónő

hangsúlyozta, ebben az esetben

más szankciót, mint a

Magyar!

Gárda Egyesület

feloszlatását, nem

lehetett alkalmazni. A

Fővárosi

Ítélőtábla

jogerős

ítéletének

kihirdetése után a

bíróság

épülete előtt

rögtönzött

sajtótájékoztatón

Gaudi-Nagy Tamás

ügyvéd bejelentette,

felülvizsgálati

kérelemmel fordulnak a

Legfelsőbb

Bírósághoz,

és ha szükséges, a

strasbourgi emberi jogi

bíróságot is

megkeresik.

A rögtönzött

sajtótájékoztatón

Vona Gábor, a Jobbik és a

Magyar Gárda Egyesület

elnöke azt mondta: "a mai

tárgyalás tétje az

volt, hogy az

Ítélőtábla

képes-e a politikai

nyomásnak ellenállni

és szakmai döntést

hoz-e". Vona szerint a Magyar

Gárda ügye

társadalmi kérdés

és nem az

igazságszolgáltatás

ügye, ezért abban nem is

lehet jó

bírósági

döntést hozni.

Hozzátette: "ez a

döntés a magyar

társadalom jelentős

részének

véleményével

szembe megy, a Magyar Gárda

népszerűségét

növeli majd".

Újságírói

kérdésre Vona

Gábor

megerősítette, hogy a

Magyar Gárda és a Jobbik

között elvi és

gyakorlati kapcsolat van.

• Nyilvános a

Magyar Gárda per

szöveges

ítélete

Political Capital szerint a

Magyar Gárda

feloszlatása rövid

távon

mozgósítja a

szélsőjobboldalt

Magyar Gárda

Egyesületet

Magyar Gárda

Debrecenben