Csúnya-e a nő, ha sörözik?

A fesztiválos, műanyagpoharas, fél

lityós sör talán senkinek sem

áll jól, de az is lehet, hogy

ott nem számít, és

mindenkinek az passzol a kezébe, ami benne van.

De vajon miért élhet az emberekben az a

kép, hogy csúnya, ha a nő

sörözik? Egyáltalán milyen

maláta-imádó típusú

nőnemű lények léteznek? Az

első, a tini, aki ugyan még soha nem ivott

sárga nedűt, de a

társaság kedvéért

belenyal. Arca eltorzulva a

keserűségtől. Második

"példányunk" az

éjjelnappaliból a dobozossal

kilibennő szőke lány, akinek

útja valamelyik parkba vezet.

Sörrel hűsíti és egyszerre

forrósítja magát. Melegít

az éjszakára, hogy

dívaként toppanjon a

táncparkettre. Van a lány, aki

egész éjjel nem ereszti

üvegét. Nem alibiből tartja

azonban, csak olyan gyorsan tölt után, hogy

észre sem vesszük, olyan hamar

tér vissza a pulttól. Akarja csak az

asztal alá inni őt bármelyik

férfi, ő marad fölül.

Van a harmincas asszony, aki nem csupán

férje kedvéért iszik hosszú

nyakú pohárból. Minden korty

élvezettel csúszik le a

torkán. Keserédes

italából minden cseppet megízlel.

És persze van az idős néni,

aki a hatvanat jó ideje betöltötte,

és a kiskocsmában ül le a

féldeci, na meg a pikoló mellé

újságot olvasni. Arca nem torzul,

hozzászokott már az évek alatt az

ízekhez, kedvence is van, ami talán

megbologult férjéével is egyzeik.

Talán együtt ittak meg

esténként egy-egy pohárral az

utolsó időkig. És hogy

csúnya-e a nő, ha sörözik? Ahogy

mondani szokták, ha nem tetszik, nem kell

odanézni!

Bézsé