Hazai élelmiszert a polcokra!

Ma már azok is kétszer

átgondolják, hogy mit tesznek a

bevásárlókosárba, akik

korábban talán nem is figyeltek oda, mennyibe

kerül egy kiló kenyér vagy egy liter

tej. Elsődleges szemponttá vált az

ár.

De megfigyelhető egy másik tendencia is: az

emberek a pénzükért mind

jobb minőséget várnak.

Talán ez lesz az a pont, ahol a hazai áru

„felértékelődik” –

például a

gázosítással érlelt

külföldi gyümölcsökkel

szemben. De ahhoz, hogy a vásárlók

a magyar árut

választhassák az is kell, hogy

megtalálják azt.

A piacon van

A debreceni nagypiacon ez ma már könnyen

megy – az egységesített

ártáblákon kötelező

ugyanis feltüntetni a

származási országot

– ottjártunkkor az eladásra

kínált

zöldségek-gyümölcsök

háromnegyede (leszámítva a

déligyümölcsöket, és

néhány szezonon kívüli

zöldséget) hazai volt.

– Hetente kétszer járok piacra,

és mindig magyar árut

vásárolok. Ha nincs kiírva, akkor

megkérdezem honnan van – mondta

Kutasy Jenő. – Van olyan

vevőm, aki inkább az ezer forintos hazai

paradicsomból vesz két szemet, mint az

olcsóbb, de kevésbé ízletes

importból egy zacskóval –

magyarázta Kárándi

Zsoltné kereskedő, aki

áruja egy részét

termelőktől másik részét

a nagybaniról szerzi be.

– Sokan azt mondják, hogy vinnék a

hazait, de nincs rá pénzük –

mondta Fehér István,

árus.

A multiknál ritkább

„Az élelmiszer-kiskereskedelemben

legkésőbb június

30-ától az

értékesített áruk 80

százaléka magyar eredetű lesz”

– jelentette be február

közepén Gráf József

agrártárca-vezető, de nem

tért ki külön a

hipermarketláncok polcain

található termékekre.

Mind közül talán oda a legnehezebb

„bejutnia” a magyar áruknak. S azok

a termelők, akiknek nincs módjuk vagy

idejük a piacra hordani a készletet,

választhatnak: vagy „nyomott

áron” adják el a

zöldséget-gyümölcsöt, vagy

hagyják a fán/földben, mert

még leszedni se éri meg.

Ennek a tarthatatlan helyzetnek az

enyhítésére hozták

létre az úgynevezett szociális

bolthálózatot, mely egyrészt

piacot biztosít a hazai termelők

árujának, úgy, hogy kihagyja a

viszonteladókat, másrész

ezáltal olcsó jó

minőségű magyar árukhoz

juttatja a vásárlókat.

– Tudjuk, hogy az Unióban nem a

protekcionizmus a megoldás, de

kénytelenek vagyunk kiharcolni, hogy a magyar

áruk is a polcokra kerülhessenek.

Egyébként Nyugaton is ezt

csinálják, csak jobban, és

régebben.

Ausztriában például csak

akkor kerülhet külföldi áru a

pultra, ha a hazai szezonja már lejárt

vagy még nincs – mondta lapunknak

Örvendi László, a

Magosz megyei elnöke.

– Kezdeményezésünkhöz

eddig közel száz termelő csatlakozott,

és több mint 500 bolt jelentkezett a

Magosznál, hogy csatlakozna a

bolthálózathoz –

tájékoztatott Örvendi

László, akitől azt is

megtudtuk: a sikert és azt, hogy a magyar

árukra igenis van kereslet, a boltok

2-5-szörös forgalomnövekedése is

jól bizonyítja.

Eddig nyolcan csatlakoztak a hálózathoz,

s második vidékiként

szintén egy megyénkbelit

köszönthetünk, szerdán nyitott

meg ugyanis az első hajdúszoboszlói

szociális bolt.

alma; főként

külföldre

– A minőségi magyar

almának milyen esélye van a

belföldi piacon az importtal szemben?

Szabó Imre, a derecskei Kasz-Coop

Kft. ügyvezetője

válaszát egy adattal kezdi,

ami azonban sok mindent elárul a

helyzetről; azt mondja, az évi

négyezer tonna almájuk 80

százaléka exportra megy.

„Az a helyzet, hogy jobban

boldogulunk külföldön.

Egyrészt ott a minőséget

inkább megfizetik,

másrészt (és ezt is

őszintén el kell mondani)

itthon a

számlanélküliséggel

nem tudunk versenyezni” –

osztotta meg velünk szempontjaikat a

szakember. A

hajdúnánási Tedej

Zrt.-nél a kilenc intenzív

almafajta összesen mintegy 3 ezer

tonna termést hozott. Mint

Kőrösi Róberttől

megtudtuk, a tavalyi termésük

15 százaléka ipari alma volt,

az étezésinek pedig negyven

százaléka ment exportra, a

többit főként

tészeken keresztül

értékesítették.

Kofátlanság: Nem pakoltak ki a

kofák a Nagypiacon  

Hogy tetszik az új piac?