Kukalesen közel s távol

Szeretünk sétálgatni a belvárosban. Ott az a sok ember, a kirakatok, van mit nézni. Ha elfáradunk, ledobjuk magunkat egy padra, elnyalunk egy fagyit, a szalvétát pedig, amit kaptunk hozzá, a mellettünk lévő kukába hullatjuk. Vagy hallgatjuk az esti jazzt a Baltazár Dezső téren. Jobb esetben nincs szívünk a tiszta belváros közepén elejteni a szemetet, de ugye bármi megtörténhet.

Persze mi nem vagyunk ilyenek.Mert mi figyelünk a környezetünkre. Ezért is kerülünk sokszor konfliktusba önmagunkkal. Hiszen más a helyzet, amikor elindulunk hazafelé kezünkben a tölcséres finomsággal, vagy a műanyagpohárban felszolgált söröcskénkkel, ami közben elfogy. Igen ám, de a szalvétát csak nem falja fel az ember, bármennyire ráolvasztotta már a nap az édességet, hiszen a kezünket is beletöröltük, és így a ragacsos papírt nem szívesen tennénk a táskába. És a pohár sem arról híres, hogy biztonsággal elhelyezhető a belsőzsebben Elindulunk hát reménykedve, hátha beleütközünk egy szemetesbe. Amíg a belvárosban maradunk, addig nincs is semmi gond. Abból azonban igen hamar kikeveredik az ember, nem olyan nagy ez a megyeszékhely.
Ahogy tekintetünk egyre türelmetlenebbül kutat a kuka után, megfordul a fejünkben, hogy sokkal jobb lett volna gyorsan nyalni vagy kortyolni, s akkor már rég kidobhattuk volna a maradványokat, hiszen öt perce még számtalan lehetőségünk nyílt rá. Most azonban, hogy egy utcányira letértünk a gondosan ápolt, féltve őrzött területről, ahol egy pillantásra öt kuka villan fel közel s távol, emitt már nyoma sincs a környezetvédelemre való törekvésnek.

Elméletileg lennie kellene minden kereszteződében egy kukának. Vagy amíg elszív valaki egy cigit, úgy öt perc gyalogút szakaszonként is be lehetne iktatni egyet. Így lenne logikus, de ahol nincs turistaforgalom, ott legtöbbször hanyagolja a város ezt a fajta megoldást. Mert úgy is macerás, ürítgetni kell, azt a szolgáltatást meg ugye meg kell fizetni.

Percekig hordozzuk hát magunkkal szemetünket, majd amikor már teljesen elegünk van, dúlunk fúlunk, na de azért kibírjuk hazáig. Na jó, talán kicsivel hamarabb is találunk a külvárosban egy szeméttárolót. Megszabadulva a hulladéktól pedig megfogadjuk, hogy vagy a belvárosban eszünk és iszunk, vagy pedig otthon maradunk.