Sztálin, propaganda és művészet

Hamarosan a múzeum látogatói is megtekinthetik, sok más, az ötvenes éveket idéző művel együtt.
A szocialista realizmus – rövidebb nevén a szocreál – festményei július 10-étől láthatóak a Modemben; az alkotások 1949 és 1956 között keletkeztek. Az ötvenes évek magyar szocreálja a késő sztálinista akadémizmus hű másolata volt; a művészek megfestették a kitüntetett sztahanovistákat, a pártvezéreket, a dolgozókat; Sztálin 1953-ban bekövetkezett halála alig befolyásolta a képzőművészetet.Ezek a képek csak 1956-ban kerültek le a galériák falairól – ismertette Gulyás Gábor, a Modem igazgatója.>

A tárlaton szereplő alkotások közül azonban nem mindegyik pincéből került elő; például a Miniszterelnöki Hivatalból is érkezett kép, továbbá a Terror Házából, egy Lenin-portrét pedig egy – meg nem nevezett – politikus adott kölcsön; hálószobájának faláról akasztották le a múzeum munkatársai. A több mint száz, főleg nagyméretű festmény mellett majd korabeli szobrok is megtekinthetőek lesznek – köztük az említett Sztálin.
A mindennapokban
A magyar szocreál festészet történetét feldolgozó kiállítást három másik tárlat követi. Az elsősorban fotókra épülő Hétköznapi kommunizmus július 24-én nyílik meg, s a korszak hangulatát, hétköznapjait jeleníti meg. Az MTI Fotó elődszervezeteként működő Magyar Fotó hatalmas archívumából készült a válogatás; a képek többsége akkoriban nem jelent meg. A témák között szerepel a munkahely, a szabadidős tevékenységek és a fogyasztási, öltözködési szokások megörökítése. A fényképeken kívül plakátok, irodalmi alkotások, zeneművek – mozgalmi dalok –, régi híradók és játékfilmek egészítik ki a kiállítást.
Humor és irónia
Az augusztus 14-én nyitó szoc-art tárlat egyelőre a Lenin visszamegy a sírba? munkacímet viseli , de ez még változhat – tudtuk meg Gulyás Gábortól. A szoc-art a pop-art és a szocializmus vegyítéséből „született”, sok humorral és iróniával teszi nevetségessé a szocializmust és annak művészetét, nem titkolva a rendszer visszásságait. Az irányzat követői az utóbbi két évtizedben is dolgoznak, többek között Putyin volt orosz elnök is céltáblájuk lett. Az első nagy szoc-art kiállítást egyébiránt tavaly rendezték meg Párizsban, s nagy viharokat váltott ki Oroszországban; a múlt héten vádat is emeltek a tárlat orosz kurátora ellen Oroszország jó hírnevének megsértése miatt. Gulyás Gábor hozzátette: a legnagyobb neveket próbálják megnyerni a debreceni kiállításnak.
A Modem igazgatója megjegyezte, hogy számos meglepetéssel készülnek, ezeket azonban még nem fedte fel.

Propaganda a képregényekben

A Beszédes képek elnevezésű tárlat augusztus 7-étől várja az érdeklődőket, akik karikatúrákat és képregényeket láthatnak. A magyar képregény története az amerikai minta „kiutálásával” kezdődött, de aztán a politika hamar felismerte, milyen jól használható propagandacélokra ez a műfaj. Az alkotások grafikai színvonala vetekedett a nyugat-európai és amerikai munkákkal. A Modemben a korszak legjobb magyar képregényeit és az akkoriban meghatározó, azóta elfeledett rajzolók munkásságát mutatják be. A kiállítás – amelyen diafilmekkel is találkozhatunk – először vállalkozik arra, hogy átfogó képet adjon a szocializmus magyar karikatúra- és képregénytípusairól.

 

 

 

 

 

 

 

Megalakult a Modem Baráti Kör

kiállítás csak felnőtteknek