2008.05.06. 06:40
Debreceni modern épületek: a vélemények megoszlanak
<p>Debrecen – Ki veheti elejét, hogy a belvárosi foghíjakra a cívis város utcaképéből riasztóan kiugró épületeket húzzanak fel? – kérdeztük a főépítészt egy Arany János utcai ház apropóján. <A href="http://video.haon.hu/members.haon_szerkesztoseg/flv-megk%c3%a9rdezt%c3%bck%20%c3%a9p%c3%bcletek_flv.flv/viewer.html"><IMG height="13" src="http://www.haon.hu/bilder/icons/video.png" width="13" border="0" /></A> <A href="http://video.haon.hu/members.haon_szerkesztoseg/debrecen-megkerdeztuk-almai-otthona.wmv/viewer.html"><IMG height="13" src="http://www.haon.hu/bilder/icons/video.PNG" width="13" border="0" /></A></p>
Megfelel-e a képen látható építmény a hagyományos városkép lehetséges megőrzését szolgáló városlakói (és remélhetően főépítészi) igényeknek? – kérdeztük továbbá Kováts Ákost, aki a következőket válaszolta:
– A hagyományos városkép megőrzését szolgáló városlakói igényeket nem tudom egyértelműen meghatározni, szerintem ilyen fogalom nem is létezhet. Sokan szeretik ugyanis a hagyományosat, mások a modernt, sokan a giccset, és mindannyian állíthatják magukról, hogy az ő értékrendjük a mértékadó (Egyébként még az ezzel a szakterülettel hivatásszerűen foglalkozók sem mondják, hogy ők képviselik a városlakói igényeket, hiszen az ő véleményük is megoszlik a városvédelem és a városfejlesztés összhangjának módjáról.)
Főépítészként az az alapvető igényem, hogy a hagyományos környezetbe tervezett épületek léptékükkel, tömegarányaikkal, vonalvezetésükkel illeszkedjenek az utcaképbe.
Ez az épület- amellett, hogy részleteiről lehet vitatkozni – megfelel ezeknek az elvárásoknak. Úgy hoz formavilágában és anyaghasználatában újat, hogy illeszkedik a kialakult utcaképbe, nem tördeli sem a homlokzat síkját, sem a párkány vonalvezetését, tehát tervezési elvei megegyeznek a polgárházak tömegformálási gyakorlatával.
Az épületről a vélemények erősen megoszlanak, sokak kifejezetten dicsérően beszélnek róla, mások pedig ellenérzésüket fejezik ki. Ez a megosztottság gyakran tapasztalható színvonalas alkotások esetében.
Kitűnően illeszkednek
– Nem szeretnék gátja lenni a hasonló felfogásban tervezett épületek létrehozásának, még akkor sem, ha azok egyes esetekben vitát kavarhatnak. Nem lenne helyes, ha minden újra való törekvést elvetnénk, és a hagyományokra hivatkozva csakis azokat az épületeket ismernénk el, amelyek a régies stílusú elemek felhalmozásával a – legtöbb esetben sikertelenül – próbálják utánozni a régit.
A jelenkor építészetének figyelembe kell venni ugyanis, hogy változtak a funkcionális, energetikai igények.
A belmagasságok, nyílásméretek módosulása az épületekben új arányrendszereket hozott létre.
(Ezen ház esetében is látszik, hogy az emeletes homlokzat magassága megegyezik a mellette álló földszintes cívisházzal.)
Olyan építőanyagok és technológiák jelentek meg, amelyek egész más tervezési felfogást igényelnek.
Eddig is épültek a városban mai gondolatokat tükröző olyan házak, amelyek a „hagyományos városkép lehetséges megőrzését szolgáló városlakó” ízlésvilágától sok esetben eltérnek, (a táblabíróság, a Kassai úti campus épületei, a Halköz üzletház stb), ugyanakkor szakmai körökben országos elismerést vívtak ki.
Ezek – annak ellenére, hogy különböznek a múlt század elején divatos építészeti felfogástól – kitűnően illeszkednek környezetükbe. Példák azok a ma már réginek számító épületek is, amelyek saját korukban hasonló ellenérzéseket váltottak ki sokakból, de ma már műemléki védelmet élveznek. Az a tapasztalatom, hogy a műalkotások megítélésében több periódus létezik. Az újat a saját kora általában elutasítja, a közeli utókor vagy megtűri vagy elpusztítja, és néhány évtized után a művészettörténet elhelyezi végleges helyére.
Tervező, engedélyező
Az utcaképben felvételünkön közpen látható építményt Győrffy Zoltán építész tervezte, a tervtanács javasló véleménye után az önkormányzat műszaki osztálya engedélyezte
Arra a kérdésünkre, hogy megfelel-e az építési szabályoknak, a főépítész azt válaszolta, hogy másként nem is kaphatott volna engedélyt.