Rendelettel raknak rendet a táblaerdőben

Bár a Napló március 31-i számában már érintettük e témát, az utóbbi eset kapcsán Kováts Ákos főépítész részletesebben kifejtette, milyen elvek szerint kívánnak haladni.

Korlátozni kell

– Korábban senki nem vizsgálta, hogy ezek az építmények mennyire

illeszkednek a városképbe, ezért általában az egy évre szóló közterülethasználati szerződés lejártakor azokat automatikusan meghosszabbították. A reklámtáblák mostanra olyan mértékben elszaporodtak, hogy telepíthetőségüket szabályozni, korlátozni kell. Első lépésként a szerződések lejártakor felülvizsgáljuk, hogy hosszabbíthatók-e – fogalmazott Kováts Ákos.

További rendező elvként egységesen megszüntették a megállító táblákat, amelyeket az épületek elé, a járdára lehetett kihelyezni. – A másik elv, hogy azokra az iránymutató táblákra, amelyek nem illeszkednek az egyébként a város különböző pontjain egységeket képező táblarendszerbe, illetve zöldterületet, épülethomlokzatot takarnak el, vagy bármilyen más zavaró tényezőt jelentenek a városképben, nem hosszabbítunk szerződést – tájékoztatott a főépítész. Vizsgálni fogják a magánterületen álló, építménynek minősülő reklámberendezések jogszerűségét, illetve készül a reklámtáblák és feliratok minőségét, nagyságát és az utánuk fizetendő díjazás mértékét szabályozó rendelet.

Végül leszögezte: – Ha az országban egyedülálló módon sikerül elérnünk, hogy Debrecen hasonló képet öltsön, mint egy kulturált nyugat európai középváros, az olyan ismertséget jelenthet számunkra, amelyből a lakosság – ideértve elsősorban a vállalkozói réteget – jóval többet profitálhat, mint a siralmas utcaképeket eredményező reklámtáblák fennmaradásából.

Előzmény:

Vége a debreceni reklámtábla erdőnek