Debrecen: már nincs jövője az újkerti általános iskolának

Papp János igazgató már éppen jó éjszakát kívánt – és, mivel elmúlt éjjel fél tizenkettő, arra figyelmeztette a pedagógusokat, hogy másnap ne késsenek az órákról –, amikor Kósa Lajos polgármester megismételte az este 5-kor elhangzott kérését: a szülőkkel tartott közös megbeszélés után a tanárokat külön is várja a nevelőibe.

Április 23., szerda éjjel 23 óra 41 perc volt ekkor. Az aula lassan kiürült.

A szülők pedig – körülbelül negyvenen, akik este 5-től odáig kitartottak – végtelen csalódottsággal, reményvesztetten szállingóztak haza.

Kósa Lajos polgármester azért kérte az Újkerti Általános Nevelési és Oktatási Központ (UNOK) tanáraitól, illetve a gyerekek szüleitől e találkozót, hogy az iskola jövőjéről beszéljenek.

Bemutatta: a gyermeklétszám a városban, s ezen belül az UNOK-ban évről évre jelentősen csökken. Legutóbb 2003-ban volt intézményi átszervezés, s az akkorihoz képest ma 2500 diákkal, 115 osztállyal van kevesebb a 29 debreceni iskolákban.

 A jelentkezők alacsony száma miatt két iskolában nem indulhat első osztály. Az UNOK az egyik, ahová a körzetből 15, a körzeten kívülről 16 gyermek jelentkezett, de utóbbiak között csak három nem jelölt meg másik intézményt.

A jogszabály szerint nem működhet önállóan olyan oktatási intézmény, amelyben nincs osztály minden évfolyamon.

A közösségnek tehát arról van módja állást foglalni – derült ki Kósa Lajos szavaiból –, hogy a tanulócsoportokat szétosztják a környező intézményekben, vagy tagiskolaként a lassú fogyást választják.

Szomorú, kétségbeesett és indulatos felszólalások váltogatták egymást ezt követően, a polgármester pedig mindegyikre alapos részletességgel válaszolt. Érvei mind egy irányba mutattak: nincs más választás, mint az általa vázolt alternatíva.

Emlékezetes momentumok tanúi lehettünk: a hangosítás zavara miatt Kósa Lajos átrendeztette a technikát, maga is beállt hangfalat tologatni, a kezelőnek megmutatta, hol a helye és mi a dolga.

Amikor pedig egy hetedikes diák, Barbócz Olivér, mint később elhangzott, a diákönkormányzat vezetője felszólalt (bedobva egyebek mellett, hogy kíváncsi lenne, vajon akkor is megszüntetnék-e az UNOK-ot, ha még mindig ide járna Halász D János fia?!) felrótta az igazgatónak, hogy a tanuló sok más társával együtt jelen lehet e találkozón.

Ide ugyanis a döntési felelősséggel bíró felnőtteket hívta. Gratulált egyúttal Olivér kiállásához. Amikor a fiú ismét a mikrofonhoz lépett, Papp János igazgató nem kívánt szót adni neki, ám Kósa Lajos felülbírálta a tiltást.

Majd azt mondta: meg kell óvni a tanulókat az olyan helyzetektől, melyekben például tanúi lehetnek, amint a polgármester leinti az igazgatójukat.

Kósa Lajos az este további részében többször is nyilvánosan bírálta az igazgatót (nem tartott rendet a felszólalók között, nem járt élen sikeres pedagógiai programok kidolgozásában, -dolgoztatásában, sürgette a felszólalókat stb).

Jelenleg 404 gyermek jár az UNOK-ba, ahol egykor több mint 2000 iskolás tanult, igaz, váltott műszakban, nagy létszámú osztályokban.

Az érintettek meggyőződése szerint azért jelentkeztek ilyen kevesen az iskolába, mert már hónapok óta tartja magát a bezárás híre.

Az oktatók és a szülők a vita során végig nem kaptak számukra elfogadható magyarázatot arra, miért kell kiüríteni ezt a jól felszerelt, modern, kulturált, és közlekedési szempontból is biztonságos környezetben fekvő, uszodával, könyvtárral, kollégiummal, nagy tortanteremmel működő épületet.

Kósa Lajos többször hangsúlyozta: a döntésnek nem költségvetési okai vannak. Nem a spórolási szándék miatt jutottak ide. Az a cél, hogy működőképes, hatékony intézményrendszert formáljanak.

A szülők, illetve még inkább a pedagógusok köréből átgondolt, szerintük az összes érintett számára elfogadhatóbb megoldásra érkeztek javaslatok.

Czirják Erika tanárnő például kezdeménezte: tagintézményként hagyják a helyükön az osztályokat, s költözzön hozzájuk e kiváló adottságú épületbe az anyaiskola.

A polgármester szerint ehhez az kellene, hogy a leendő anyaiskola tanári és szülői közössége is úgy akarja. Nincs nagy valószínűsége – tette hozzá.

– Polgármester úr piszok jó politikus! Ha akar, tud úgy tárgyalni, hogy egy értelmes ötlethez megnyerjen másokat – reagált a hölgy.

A szünet nélkül hat és fél óránál hosszabb ideig tartó rendezvényen abszurd ötletek is felvetődtek: Mennyi gyerek kellene, hogy az iskola megmaradjon? Meddig kell ennyi? – kérdezgette egy édesanya.

 – Visszatarthatja-e egy szülő a gyermekét az első osztályban még egy évre? Mi van, ha egy egész osztálynyi szülő kéri ezt? Akkor van megint első osztály! – próbálkozott egy másik mama.

Aztán újra visszatértek a lehetséges megoldást kereső változatokhoz: Takács Anna szülő nyugodt érveléssel szintén arra jutott, hogy több iskolát kellene összeköltöztetni a kiváló adottságokkal bíró újkerti épületbe.

Czirják Erika újabb ötlettel próbálkozott: ha garantálnák, hogy az iskola még 2-3 évig változatlanul marad, a szülők nem vinnék el a gyerekeket. A jelenlegi tizenhét osztályból akkorra kifut körülbelül hét, a maradék tízet pedig mindenféle bontás nélkül (hogy a testvérek se szakadjanak el egymástól) áttehetnék egyben egy másik iskolába.

Kósa Lajos nem hisz ebben: a megszűnés hírére a szülők maguk viszik el a gyerekeket – mondta.
– Kérdezzük meg a szülőket, elviszik-e, ha garanciát kapnak még 2-3 évre!? – javasolta a tanárnő.

És a válasz: – A döntés felelőssége nem szülőké, a komondott szót rajtuk később senki nem kérheti számon.

Faggatták még a polgármestert arról is, milyen jövőt szánnak az épületnek. Valószínűleg középszintű oktatásnak ad majd helyt – hangzott a válasz.

„Vizet gereblyélünk” – fogalmazott az igen későbe hajló órán valaki, más pedig Presszer dalát idézte: „Én elfáradtam, feladom már, asszem, hazamegyek”. Belátták: nincs remény, az ügy eldöntetett.

Kósa Lajos megígérte, hogy a folytatásban megvizsgálják a javasolt lehetőségeket, illetve keresik a módját, hogyan lehet minél kisebb érdeksérelemmel végrehajtani a nyilvánvalóan fájdalmas lépéseket. Az igazgatónak ezen az estén a nyilvánosság előtt sem kérdése, sem hozzászólása nem volt.

Úgy tudjuk, a polgármester még éjjel egy óráig folytatta a párbeszédet szűk körben, az iskola tanáraival.
Kapcsolódó cikkek: