Debrecen: javaslat hulladék elszállítására

Javaslat hulladék elszállítására (Napló, február 11.)
Kertes családi házban lakom nyugdíjasként másodmagammal. A kis háztartásunkban keletkezett hulladék sorsa az alábbi: az üveget, műanyag palackokat, újságpapírt a szelektívhulladékgyűjtőbe viszem, illetve a növényi eredetű hulladékokatkomposztálom. A megmaradó hulladék hetente maximum 10-15 litert tesz ki, ezért havonta csak egy-két alkalommal teszem ki a 120 literes kukámat ürítés céljából. Mivel jelenleg a heti ürítési díjat (403 forintot) mindenképpen ki kell fizetnem, olyan szolgáltatásért fizetek, melyet csak részben veszek igénybe.

Méltányos javaslatom a következő: vezessék be a kéthetenkénti ürítést azok részére, akik ezt kérik. A jelenlegi tartályok utólag is elláthatók egy felragasztható, megkülönböztető színjelzéssel, ami jelzi, hogy kéthetenkénti ürítésre szerződött a használója, s hogy ne kelljen a páros, páratlan heteket észben tartani, kiadható egy éves naptár a 26 ürítési nap feltüntetésével. Természetesen más szervezési mód is lehetséges, például más színű tartály stb.

Horváth László, Debrecen-Józsa

Egyedileg is lehetne jelölni
Egy néhány napja megjelent olvasói levélhez (Javaslat hulladék elszállításra, Napló, 02.11.) szeretnék csatlakozni.

Sajnos, a szemetes tartályokürítésével nekem is az a gondom, hogy nem telik meg a minimálisan kötelező méretű szeméttároló edény, csak 2-4 hetenként. Mi is ketten élünk, a közelünkben van szelektívhulladék tároló, van kertünk és a szerves hulladékotkomposztáljuk.

Én már többször próbáltam az AKSD lakossági hulladék szállító részlegével megegyezni, hogy csak az elvégzett szolgáltatás után kelljen fizetnünk, de nem találtak megoldást. Az előző levélben leírt megoldás számomra is elfogadhatóbb lenne. A különböző címkével felmatricázott, (később a természetes elhasználódás és csere után esetleg eltérő színű) szemetes edényeket csak 2 hetente ürítsék!

Persze, az igazi megoldás az lenne, ha az edényekbe épített mikrichip és az ürítő járművön levő leolvasó által adott információ alapján a ténylegesen elszállított menyiség után fizetnénk.

Ennek költsége ma már igen alacsony, hisz az azonosító chip ára néhány száz forint, és a leolvasó sem lehet túl drága, ha a különböző italautomatákon is megéri alkalmazni.
Molnár József, Debrecen

Az illetékes válaszol
A Hajdú-Bihari Naplóban 2008. 02. 11-én megjelent javaslatára az alábbiakban szeretnénk válaszolni.
Először is szeretnénk tájékoztatni arról, hogy a DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 39/2002. (XII. 23.) Kr. rendelete értelmében: az ingatlantulajdonos köteles az ingatlanán keletkező hulladékot a rendeletben meghatározott módon gyűjteni, valamint a 6.§. (1) bekezdése értelmében az ingatlantulajdonos köteles a Közszolgáltató (A.K.S.D. Kft.) által nyújtott közszolgáltatást igénybe venni, továbbá a fenti rendelet (2) bekezdése értelmében a közszolgáltatás körében az ingatlantulajdonos és a Közszolgáltató közötti jogviszonyt, a települési szilárd hulladékra vonatkozó közszolgáltatást az a tény hozza léte, hogy a közszolgáltató az ingatlantulajdonos számára a közszolgáltatást felajánlja, illetve a közszolgáltatás teljesítésére rendelkezésre áll.

Szeretnénk tájékoztatni arról is, hogy Hajdú-Bihar megyei Közigazgatási Hivatal vezetője által kiadott állásfoglalás értelmében „a hulladékszállítás olyan kötelezően igénybe veendő közszolgáltatás, amiért a fogyasztó köteles díjat fizetni, melyben azonban a szolgáltatás speciális jellegére tekintettel benne rejlik bizonyos fokú aránytalanság.”

Erre tekintettel az arányosság követelményének érvényesítésével kapcsolatosan az Önkormányzat és a szolgáltató (A.K.S.D. Kft.) több alternatívát biztosít arra, hogy a háztartásban keletkezett hulladékot a 2000. évi XLIII. Hulladékgazdálkodási törvényben előírt módon kezelje és ártalmatlanítsa. Ezek közé sorolható a „közös használat” DMJV Önkormányzat Közgyűlésének 32/2003. (XII. 15. ) Kr. rendelet 8 §-a értelmében lehetőség van egy edényzet közös használatára.

„Legfeljebb két személy által lakott két önálló 50 m-es körzetben elhelyezkedő lakóingatlan esetében a háztartási hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatás közösen is igénybe vehető. Ilyenkor az érintetteknek írásban nyilatkozniuk arról, hogy a gyűjtőedényt melyik ingatlanon tárolják és adják át ürítésre, valamint arról, hogy a szolgáltatás díját milyen arányban fizetik és a közszolgáltatásdíját melyik tulajdonosnak kell kiszámlázni.”

Kollégáink is és az Önkormányzat munkatársai is folyamatosan azon dolgoznak, hogy megtaláljuk –a Hulladékgazdálkodási törvény, az EÜM rendelet (ami kimondja, hogy a szerves anyagot tartalmazó szemetet heti rendszerességgel el kell szállítani) és a helyi rendelet betartása mellett– azt a lehetőséget, hogy miként lehetne a fent említett aránytalanságon változtatni. Sajnos az Ön által írt matricás rendszert nem lehet megoldani, mivel a 16/2002. EÜM rendelet nem ad arra lehetőséget, hogy kéthetente ürítsük a szerves hulladékot tartalmazó tárolókat!

A chipes, mérlegelést is lehetővé tevő rendszert illetően tájékoztatni kívánom, hogy ennek lehetőségét többször is megvizsgáltuk. A rendszer kiépítése műszakilag valóban megoldható lenne, viszont a beruházási és üzemeltetési költség erősen negatív hatással lenne a szemétszállítási díjakra.
Szeretnénk megragadni az alkalmat és betekintést nyújtani Önnek és a debreceni lakosságnak abba, hogy miből is tevődik össze a szemétszállítási díj:
- Szállítás, gyűjtésköltségei, (üzemanyag) rendelkezésre állás heti rendszerességgel.
- A szemét kezelése, ártalmatlanítása.
- Rekultiváció, utógondozás.
- Folyamatos lomtalanítás Debrecen területén (9 hónapon keresztül).
- Fenyőfa elszállítása az ünnepek után.
- Szelektívhulladék gyűjtés igénybevétele.
- Hulladékudvar igénybevétele
- Díjbeszedés és díjbehajtás költségei
- Ügyfélszolgálati iroda működtetése
Bízunk benne, hogy kielégítőnek találja válaszunkat.

Tisztelettel:
Kardos Marianna ügyvezető igazgató és Szinkulics István gazdasági igazgató