A számítógépes tudást jól megfizetik, Debrecenben is

Napjainkra az informatika a hétköznapok részévé vált. A munkaerőpiacon szükség van a legfrissebb ismeretekkel felvértezett szakemberekre, de legalább ilyen fontos az, hogy az élet bármely területén használni tudjuk a technika adta lehetőségeket.

Az élet minden területén

Számítógépes szakemberek képzése terén országos szinten az egyetemek betöltik a rendelkezésükre álló keretet, ami nem is csoda, hiszen ma már az élet minden területén, a pénzintézeti szektortól az autóiparig alkalmaznak idegen nyelvet is beszélő informatikusokat. Ők azok, akik könnyen találnak állást itthon és külföldön egyaránt.

A National Instruments Europe Kft.-nél jelenleg mintegy 60 magasan képzett informatikus dolgozik, akiknek a szakmai felkészültségével Ábrahám László ügyvezető igazgató elégedett.

A cégvezető elismerően szólt a Debreceni Egyetemen folyó szakmai képzésről, hozzátette viszont, hogy az említett kollégák nyelvtudása sok esetben azért hagy kívánnivalót maga után.

"Van elég felkészült szakember a munkaerőpiacon, bár az utóbbi időben a nagy szolgáltató központok megjelenésével érezhetően tovább élénkült a kereslet az informatikusok iránt" - mondta el az ügyvezető, hozzátéve, hogy érdekes módon a Romániában diplomát szerzett kollégáik idegennyelv-ismerete jóval megalapozottabb, mint az itthon végzetteké. Az NI-nél több olyan, a határ túloldaláról érkezett fiatal mérnök dolgozik, akik a szakmájuk mellett 4-5 nyelvet is beszélnek.

Nem akar főnök lenni

- A másik nagy gondunk az ezekkel az egyébként kitűnő számítástechnikusokkal, hogy nem igazán akarnak vezetővé válni.

Márpedig egy munkacsoportban óhatatlan, hogy vezetői s az ezzel együtt járó felelősségi szintek alakuljanak ki.

Ők ezt a "főnökösdit" valahogy nem ambícionálják, ugyanakkor egy kívülről jött embert (aki esetleg kevésbé ért az adott szakterülethez, mint ők) nem igazán fogadnak el munkahelyi vezetőjüknek - utalt az egyébként jól megfizetett informatikusok sajátos lelki beállítottságára az ügyvezető igazgató.