Hátrányos helyzetbe sodródva

„A kétszázalékos munkanélküliségből közel húszszázalékos lett. Egyre több a szociális segélyt kérő lakos. Nincs elegendő munkahely sem a településen, sem Újfaluban, a falu öregszik, az idősek elhalnak, a fiatalok nem maradnak, főleg a diplomások, gyerek sem születik annyi, mint 30-40 évvel ezelőtt” – világítja meg az okokat a polgármester.

Holott a község infrastruktúrája, erről szívességéből a falubejárás során meggyőződtem, szépen gyarapodott az elmúlt években. Van víz, gáz, villany, telefon, a szélessávú internet kiépítése most folyik, a napokban lesz a műszaki átadás.

„A gazdasági minisztérium pályázatán nyertük Mezőpeterd, Hencida, Gáborján társaságában. Ez nagyon hiányzott, mert a Matáv az elmúlt években nem fejlesztett, 10-15 helyen tudtunk csak internetezni. Az új hálózat alkalmas lesz helyi tévézésre, internetre, telefonszolgáltatásra is. Csak a szennyvízcsatorna és -tisztító hiányzik. A lakott részen a szilárd útburkolat csaknem teljesen kiépült, igaz, a járdák rovására. A jövőben azokat kell rendbe tennünk. Már többször pályáztunk járdaépítésre, de elutasítottak bennünket, ám nem adjuk fel.”

Miből élnek?

Mégis, miből élnek az emberek? „Ezt én is sokszor megkérdezem magamtól és munkatársaimtól. Nos, elég jelentős a Berettyóújfaluba bejárók száma, sokan dolgoznak a területi kórházban, Berettyóújfalu kereskedelmében, szolgáltató iparában.

Itt helyben munkahely jószerint csak a szolgáltató iparban és a kereskedelemben adódik. A legnagyobb foglalkoztató az önkormányzat, csaknem ötven főnek ad munkát. Vállalkozók szinte nincsenek. Volt egy jól prosperáló vetőmagtermelő, -kiszerelő, -értékesítő vállalkozás, az elmúlt években teljesen visszaszorult, pedig egy időben 10-12 embernek is munkát adott. Néhányan a mezőgazdaságból élnek, földművelésből, árutermelésből, ez utóbbi főleg az alapvető gabonafélékre és takarmánynövényekre vonatkozik.

 Az állattartás nagyon visszaszorult, 15 éve 2-300 fejőstehén volt a faluban, több száz hízó, ma ez 100 alatt van. Két-három család tart 15-20 fejőstehenet, a nyugdíjasok teljesen leálltak. Nincs csarnok, ahova be lehetne hordani a tejet.

Sajnos, a sertéstartás is nagymértékben visszaesett, de ezen nem is lehet csodálkozni, amikor egy mázsa búza, kukorica ára 5-6 ezer forint, az élő sertés hízó ára 250-260 forint között mozog. Ezt csak veszteségesen lehet előállítani. Legfeljebb maguknak hizlalnak az emberek. De sem a tojás, sem a baromfi nem kell most.”

Nagy erőfeszítés árán

Az önkormányzat nagy erőfeszítés árán tudja intézményeit fenntartani. „Legfőbb feladatunknak azt tartjuk, hogy a gyerekek alapfokú oktatásának feltételeit biztosítsuk. Bölcsődét, óvodát és általános iskolát működtetünk. Az óvodánk három csoportos volt, de 60 alá esett a létszám, döntenünk kellett, hogy kétcsoportosra apasszuk, s akkor két óvónőt és egy dajkát el kell bocsátanunk, vagy előre meneküljünk, a két óvodai csoport mellé egy bölcsődeit alakítsunk, hiszen az óvodai csoportokban a gyerekek egy része bölcsődés korú volt.

Emellett döntöttünk, így ősztől 12 gyerek bölcsődei ellátásban részesül. A kedvezőbb normatíva révén, némi önkormányzati hozzájárulással megmentettük a három munkahelyet.” Az impozáns, szép iskolába 120 helyi és közel 70 gyerek jár Váncsodról és Hencidáról. Őket reggel, este szállítja az iskolabusz, három-három fordulóval. „Szentpéterszeg Gáborjánnal már 1990 óta körjegyzőséget alkot. Az együttműködés egyre szorosabbá fonódik közöttünk.

Ez év augusztusától intézményfenntartói társulást hoztunk létre az iskolák működtetésére. Szentpéterszegen van a gesztorintézmény, a gáborjáni a tagiskola. Létszámgond nincsen, nálunk 186 gyerek, Gáborjánban 143 tanul.” A gyerekekhez kapcsolódik a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálat működtetése a kistérségi társulás keretein belül. A kulturális intézményhálózathoz tartozik a Faluház és Könyvtár. A teleház önálló pályára állt. Van kéthavonta megjelenő lapja a községnek. A másik gondoskodási terület az idősek világa. Az idősek napközi otthonába 40 ember jár be naponta, illetve ehhez kapcsolódik a házi gondozás, az ápolás, a szociális étkeztetés.

Az elmúlt években három-négy ütemben sikerült az épületet újjáépíttetni, 100 adagos konyhával. Az egészségügyi ellátás, a hétvégi ügyelet jónak mondható. Szentpéterszegen több civil szervezet működik. „Ennek nagyon örülünk, mint önkormányzat, mert elsősorban általuk sikerül megszólítani a lakosság jelentős rétegét.”

Kormányokon túl

A jövőkép kerül szóba. „A további forráselvonásokra gondolva borúsan látjuk a jövőt. De az igazsághoz tartozik, hogy az elmúlt időszakban majdnem minden újévnek így vágtunk neki, aztán igyekeztünk megtalálni a pályázati és egyéb lehetőségeket. Sajnos, mi csak pályázati pénzből tudunk fejleszteni. 2006 óta vagyunk hátrányos helyzetű település, mint »önhikisek«, felhalmozási pénzeinket részint a vagyon elidegenítéséből képezhetnénk, de eladható vagyonunk nincs, marad a kommunális adó, ami évente 2-2,5 millió forint, ezt mint az önerőt tudjuk használni.

A távoli jövő? Szentpéterszeg létezésére 1285 óta van írásos emlék. Úgy gondoljuk, kormányok jönnek, kormányok mennek, mi túléljük őket!”

Bakó Endre