Hiába a beismerő vallomás, a Debreceni Ítélőtábla súlyosította az emberöléssel vádolt férfi ítéletét

Az első fokon eljárt Miskolci Törvényszék 2023. szeptemberében a vádlottat emberölés bűntette miatt 7 év börtönbüntetésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosításért, a vádlott és védője enyhítésért fellebbezett. 

Mint azt a Debreceni Ítélőtábla közleményében írta, az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a vádlott 2010-ben költözött Angliába szüleivel és testvéreivel. Az apa 2015-ben hazaköltözött, mivel a családtagokkal megromlott a viszonya. 2020 augusztusában azonban meglátogatta őket, majd fiával, a vádlottal együtt repült vissza Magyarországra. A koronavírus járvány kezelése kapcsán bevezetett intézkedések miatt két hétre karanténba kényszerültek, amelyet ózdi házukban töltöttek. Ebben az időszakban többször vitába keveredtek, amelyek során régi sérelmek is szóba kerültek. 2020 szeptemberében, a karantén lejártakor megbeszélték, hogy szeszesitalt vásárolnak majd, amelyet közösen elfogyasztanak. A sértett már a délutáni órákban fogyasztott az alkoholos italból, a vádlott csak a késő esti órákban ivott egy kisebb mennyiséget. Ezt követően ismét vita alakult ki a két férfi között. Ennek során a sértett egy kalapáccsal fenyegette a vádlottat. A vádlott erre válaszul előbb ököllel, majd a dulakodás közben tőle elvett kalapáccsal két alkalommal fejen ütötte apját, aki életét vesztette. A vádlott el akarta tüntetni a holttestet. Ennek érdekében két nappal később, az interneten keresztül hordót és kénsavat vásárolt, majd az addig a kamrában tárolt tetemet egy fűrésszel feldarabolta és a részeket egyenként feloldotta. A szúrós szagra, bűzre felfigyelő szomszédok értesítették a rendőrséget, akiknek a férfi beismerte tettét.

A Debreceni Ítélőtábla megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a vádlott szabadságvesztés büntetését és közügyektől eltiltását 10-10 évre súlyosította. A Miskolci Törvényszék megalapozott tényállást állapított meg, helyesen következtetett a vádlott bűnösségére, helyesen minősítette a cselekményt. Azonban az elsőfokú bíróság túlzott jelentőséget tulajdonított a vádlott beismerésének. A férfi ugyanis egyáltalán nem tanúsított megbánó magatartást, megpróbálta a nyomokat eltüntetni. Nem jelentkezett önként a hatóságnál, sőt a nyomok eltüntetésekor érték tetten. Mindezek csökkentik a beismerés súlyát és megkérdőjelezhető az együttműködése a hatóságokkal. Cselekménye alkalmas volt a köznyugalom megzavarására, ami ugyancsak súlyosító körülmény.