Kedvező hitel ígéretével vertek át csaknem kétezer embert, köztük debrecenieket is

A Debreceni Járásbíróság 2023. június 7-én hirdetett ítéletet annak a 27 vádlottnak az ügyében, akik közel 2000 nehéz anyagi körülmények között élő sértettet ejtettek tévedésbe – olvasható a bíróság keddi közleményében.

Mint írják, a tárgyalássorozat 2017 áprilisában indult, amely során a járásbíróság több mint 300 tárgyalási napot tartott. A közel 150 ezer oldalas ügyiratban pontosan 1907 sértett vallomását ismerte meg a bíróság.

A bíróság hat vádlottat – az első-, a másod, a harmad-, a negyed, a tizenötöd- és a huszonheted rendűt - börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte. Közülük az elsőrendű vádlottat 3 év 4 hónap börtönbüntetésre. Hét vádlottal – a nyolcad-, a tizenketted-, a tizenheted, a tizenkilenced-, a huszad-, huszonnegyed- és a huszonhatod rendűvel – szemben pénzbüntetést szabott ki a bíróság, míg öt vádlottat részben megrovásban részesített, részben próbára bocsátott, a többieket felfüggesztett szabadságvesztés büntetésre ítélte.

A vádbeli időszakban három gazdasági társaság működött fogyasztói csoport szervezőjeként Budapesten, amelyek 2011-ben és 2012-ben alakultak. Közülük kettőnek az ügyvezetője az elsőrendű vádlott volt.

A szervezőként működő cégek megbízottjaiként több gazdasági társaság is működött, amelyek közül a cégek képviseletében eljáró másodrendű, harmadrendű, negyedrendű, ötödrendű, hatodrendű és hetedrendű vádlottak a cég érdekében megrendelésük alapján a nyomtatott sajtóban, így különösen az egyik országos lefedettségű lapban, valamint annak regionális kiadványaiban nyomtatott hirdetéseket jelentettek meg azzal a szöveggel, hogy „Hitel helyett válasszon más megoldást, számoljon utána!”.

A fogyasztói csoportot népszerűsítő további hirdetések is megjelentek, melyeken többek között szerepelt a „Bankok helyett válasszon más megoldást! Nem sorsolásos rendszer!” vagy „A védőháló mindenkinek!” kifejezés. Ezen esetekben is a hirdetésekben táblázatos formában kiemelten szerepelt a megszerezhető összegek mértéke, illetőleg az ahhoz tartozó törlesztő részletek futamidő szerinti bontásban. A hirdetések általános jelleggel tartalmazták továbbá, hogy a szolgáltatást BAR listások is igénybe vehetik, magánszemélyek korhatár nélkül, lakásfelújításhoz, autóra, vállalkozásfejlesztésre.

A reklámok az igényelhető összegek, az időtartamok, a havi részletek megjelenítése révén a mindennapi életben elfogadott reklámozási és tájékoztatási gyakorlata alapján a fogyasztó a reklám összhatása eredményeként arra a következtetésre juthatott, hogy a fogyasztói csoport szervezője, illetve annak megbízottja pénzügyi szolgáltatást kínál és a reklámozott szolgáltatás igénybevétele esetén a fogyasztó azonnal hozzájuthat az általa igényelt összeghez, amelyet ezt követően havonkénti törlesztéssel fizet vissza. A fenti körülmények megállapításra kerültek a Gazdasági Versenyhivatal vizsgálata során, amely alapján a Gazdasági Versenyhivatal a fogyasztókkal szembeni tiszteségtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának feltételezett megsértése miatt elmarasztalta az ügyben szereplő szervezőként működő négy kft-t.

A sértettek a fentiekben részletezett módon a nyomtatott sajtóban megismert hirdetések alapján az ott feltüntetett telefonszámokon vették fel a kapcsolatot a szervező cégek, valamint szervező megbízottjaiként működő cégek felhatalmazása alapján tevékenykedő üzletkötőkkel, akik ekkor néhány szóban nyújtottak tájékoztatást, majd ezt követően a bővebb információt igénylő ügyfelek az üzletkötőkkel személyesen folytattak egyeztetéseket.

Az érdeklődő sértettekben már a hirdetések alapján az a téves képzet alakult ki, hogy rövid időn belül kedvező költségekkel, hosszú lejáratú visszafizetéssel készpénzhez juthatnak. A jelentkező sértetteknek sürgősen pénzre volt szükségük, tehát az ügyletben való részvételüket ezen körülmény motiválta. A sértettek tájékoztatása során az üzletkötők részéről több esetben ugyan elhangzott, hogy az alternatív pénzügyi megoldás, mint szolgáltatás fogyasztói csoportba történő belépést jelent.

Az üzletkötők szándékosan elmulasztották tájékoztatni a sértetteket arról, hogy készpénzhez egyáltalán nem juthatnak, kizárólag megadott célra felhasználható vásárlói jogot szerezhetnek, és ezen vásárlói jog elnyerésére is kizárólag korlátozott lehetőségek állnak fenn, adott esetben előfordulhat az is, hogy a kedvezőtlen anyagi körülményekkel rendelkező sértett a várt összeghez – még ha vásárlói jog formájában is – esetlegesen csupán 10-15 vagy 20 év múlva juthat hozzá a futamidő végén.

Az üzletkötők részéről több esetben a szerződésben foglaltakkal ellentétes tájékoztatás hangzott el, amikor a sértetteket azzal biztatták, hogy az általuk igényelt pénzösszeghez akár egy-két hónapon belül, vagy rövid időn belül hozzájuthatnak.

A sértettek a szervező cégek számlaszámaira fizették be az első havi törlesztő részletet, valamint a megbízási díj részösszegét, míg a szervező megbízottjaként működő cég bankszámlájára került befizetésre a regisztrációs díj összege. Csupán a pénzösszegek befizetését követően a helyi irodába visszatérve jutottak a sértettek abba a helyzetbe, hogy az üzletkötő által időközben összekészített szerződéses dokumentumokat aláírhassák. A sértettek ekkor egy szerződést írtak alá fogyasztói csoportban történő részvételre.

Az így létrejött és érvényesített szerződés csupán ezt követően került megküldésre a sértettek részére postai úton, amely időpontra a sértettek már elestek a szerződéstől történő 30 napon belüli egyoldalú elállás lehetőségétől. Szükséges azt is hangsúlyozni, hogy a fenti szervezőként működő cégek felsorolt ügyvezetői az erre irányuló kötelezettségük ellenére elkülönített pénzalapot a befizetett törlesztő részletekből nem képeztek, hanem valamennyi befizetés az adott cég ugyanazon bankszámláján egységesen került kezelésre, amelyből az ügyvezetők tetszésük szerint használtak fel pénzösszegeket különféle célokra, amely egyrészt felölelte az ismertetett rendszer működtetésével kapcsolatos költségeket, munkabér jellegű kifizetéseket, hirdetési költségeket és az egyéb, pontosan meg nem határozható magáncélra felvett pénzösszegeket.

Arra reális lehetőség nem volt, hogy a sértettek által igényelt összegek akár vásárlói jog ellenértékeként kifizetésre kerüljenek.

A vádlottak a sértettektől befolyt összegből valamennyien anyagi ellenszolgáltatásban részesültek, azonban annak érdekében, hogy rendszeres megélhetésüket, jövedelmüket, illetőleg a gazdasági társaságok bevételeit biztosítsák, a fogyasztókat, megtévesztő hirdetés alapján jelentkező ügyfeleket tévedésbe ejtették.

A bíróság súlyosító körülményként értékelte különösen a vagyon elleni bűncselekmények elszaporodottságát, a társtettesi és folytatólagos elkövetést, a közel két éven át tartó több cégen átívelő, így sorozatjellegűnek tekinthető kitartó csalási szándékot. Ugyanakkor enyhítő körülményként vette figyelembe a cselekmények elkövetése óta eltelt, elévülési időt kétszeresen is meghaladó időmúlást, valamint azt hogy a kár részben megtérült, a vádlottak többsége büntetlen előéletű volt a cselekmény elkövetésekor és azóta sem követtek el bűncselekményt,

A Debreceni Járásbíróság ítéletét az ügyészség az összes vádlott vonatkozásában tudomásul vette. Hat vádlott a bíróság döntését szintén tudomásul vette, így esetükben az ítélet jogerős. Egyes vádlottak éltek a fellebbezési jogukkal, míg mások vonatkozásában a jogorvoslati határidő még nem telt le.

HBN