Kétszáz ukránnak próbált tartózkodási engedélyt intézni egy debreceni hadnagy

Másodfokon hozott határozatot a Debreceni Ítélőtábla Háger Tamás vezette tanácsa kedden délelőtt annak a férfinak az ügyében, akit a Debreceni Törvényszék kötelesség megszegésére irányuló hivatali vesztegetés bűntette miatt ítélt el.

Az elsőfokú bíróság megállapítása szerint a 44 éves debreceni férfi 2010-től a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat, majd később a Külgazdasági- és Külügyminisztérium főkonzulátusának állományában teljesített szolgálatot Ukrajnában. Ezt követően leszerelt, majd a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományában helyezkedett el pénzügyőr hadnagyként. A korábbi munkaköreiben megszerzett kapcsolati tőkéjét felhasználva 2020 októberében felkereste az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Debreceni Regionális Igazgatóságának egyik osztályvezetőjét, majd több egyeztetés után a Csapó utcai bevásárlóközpont egyik kávézójában arra kérte, hogy soron kívül intézzen munkavállalói célú tartózkodási engedélyt kétszáz ukrán állampolgár számára, valamint segítse elő, hogy a kérelmek az idegenrendészeti hatósághoz érkezettnek minősüljenek, és azokat pozitívan bírálják el. 

A tavaly novemberben meghozott bírósági döntés szerint két év felfüggesztett börtönbüntetést és 600 ezer forint pénzbírságot szabtak ki a 44 éves lakosra. Emellett előzetes mentesítésben részesült, melynek lényege, hogy az erkölcsi bizonyítványában sem fog szerepelni a cselekmény. Az ítélet ellen az ügyészség súlyosbításért, a védelem pedig enyhítésért fellebbezett.

Komoly szervezést igényel

A keddi tárgyaláson az ügyész perbeszédében az előzetes mentesítés és a büntetés felfüggesztésének mellőzését és magasabb összegű pénzbüntetés kiszabását kérte. Indoklásában szerepelt, hogy a vádlott jól dokumentálhatóan kért közbenjárást, hiszen a beszélgetéseket hangfelvételek is alátámasztják. Hangsúlyozta, ugyan a védelem arra támaszkodott, hogy mindössze egy előzetes puhatolózás történt az engedélyezések ügyében, azonban a három találkozó alkalmával már időpont-egyeztetés is történt. Az ügyész szerint látható egy jól felépített bűnszervezet kirajzolódása, hiszen kétszáz ukrán ember behozatala Magyarországra komoly szervezettséget igényel. Hozzátette, a lehallgatási anyagban is található utalás arra, hogy egy korrupciós hálózatot létrehozását tervezte a vádlott, mivel további hivatali beosztottak beszervezésére ösztönözte az osztályvezetőt. Emellett az ügyész az előzetes mentesítésre való érdemességet is vitatta, mivel a hadnagy alig egy éve dolgozott a NAV-nál, és már akkor felkereste az idegenrendészetnél dolgozó osztályvezetőt. Hozzátette, a bűncselekmény nem összeegyeztethető a férfi beosztásával és eskütételével, melyben többek közt szerepel, hogy minden körülmények közt a magyar nemzet érdekeit szolgálja.

Szó sem volt bűnszervezetől?

A védelem álláspontja szerint ezzel szemben a beszélgetésen nem történt más, mindössze előzetes puhatolózás. Utalt az osztályvezető nyilatkozatára, miszerint konkrét kérés nem hangzott el a találkozókon, így nem tudható, a vádlott valójában meddig szeretett volna elmenni az ügyben. Rámutatott, a hadnagy a hangfelvételen megkérdezte, számíthat-e az osztályvezető segítségére, aki arra kérte, konkretizálják a dolgokat, mindössze ezután hangzott el a pénzösszeg. Így ez egyfajta biztatásnak, provokációnak is felfogható, amely az ellenszolgáltatás irányába tolta el a beszélgetést.

Kifogásolta, hogy noha az ügyészi fellebbezés szerint a vádlott szakmai képzettségen alapuló speciális technikákat alkalmazott, a felvételeken óvatos beszélgetés hallható, ami semmilyen profizmusról nem árulkodik. Szintén megalapozatlannak találta azt a megállapítást, miszerint hálózatszerű kapcsolatrendszer-építésről lenne szó, hiszen a másfél évig tartó alapos nyomozás nem igazolja a bűnszervezet jelenlétét.

A hadnagy ügyvédje szerint enyhítő körülményként kellene tekinteni a vádlott beismerő és megbánó nyilatkozatára, valamint arra, hogy négy kiskorú eltartásáról kell gondoskodnia. Emellett fontos szempontnak nevezte, hogy a férfi szakmai jellemzése is kifogástalan.

– mondta az utolsó szó jogán a hadnagy.

Magas látencia a korrupcióban

A bírói tanács rövid szünetet követően határozatot hozott, melyben az előzetes mentesítés kivételével jóváhagyta az elsőfokú ítéletet. Háger Tamás indoklásában kifejtette, a felülvizsgálat alapján megállapították, hogy a Debreceni Törvényszék törvényesen járt el, mérlegelése hibátlan volt, valamint a Nemzetvédelmi Szolgálat is törvényesen végzett információgyűjtést, melyben az osztályvezetőnek is szerepe volt. Hozzátette, a hatályos büntetőjogi törvények szerint a vesztegetésnek minősül a befolyásolási törekvés, mely ez esetben hivatalos személyt érintett, így kötelességszegésnek minősül.

A védelemmel annyiban egyetértett a bíróság, hogy a szervezett bűnözés jegyeit nem lehetett felismerni, valamint elismerte, hogy a vádlott szakmai életútja kifogástalan, illetve figyelembe vette a kiskorú gyermekekről való gondoskodást. Ismerve, hogy milyen súlyú korrupciós cselekmények vannak a régióban és az országban, a bíró nem tartotta indokoltnak a súlyosbítást és a letöltendő szabadságvesztés kiszabását. Mint mondta, a büntetés végrehajtás nélkül is célt ér, az egyébként megfelelő életvezetésű és intellektusú, családos férfi esetében az egyéni és általános megelőzést sem szolgálja a börtönbüntetés.

HL